Sziasztok! Itt is van az új rész reméljük tetszeni fog! Magyarázkodhatnánk miért nem volt rész, de semmi értelme nem lenne. Szóval jó olvasást a mai duplarészhez!
Réka&Csenge, Csenge&Réka
Bethany
- Micsoda?
- Bizony bizony.
- Akkor mégis mit keres itt?
- Visszavették ide.
- Honnan tudod?
- Nem vagyok ennyire hülye. Mellesleg anyu barátja a
Hoziiers utcában dolgozott az időben amikor Gerett ott volt.
Az ajtó előtt zörgést hallok.
- Mennem kell. Megjött Willson- mondom halkan.
- Bármi van, itt vagyok a másik oldalon-mondta Bonnie.
- Miss Breaker. Örülök, hogy itt van.
- Gondolom-fogattam meg a szemeimet.
- Azóta sem tudom maga mit keresett ott Griernél.
- Én pedig azt nem tudom, hogy most miért vagyok itt.
- Mit keresett Griernél?
- Miért vagyok itt?-álltam fel.
- Itt én kérdezek.
- Semmi köze hozzá.
- Több van mint hinnéd.
- Felőlem egész nap itt lehet, akkor sem fogok magával
beszélni.
- Addig lesz itt ameddig én mondom. Nekem mindegy.
- Miről beszélt az ajtó előtt a szüleimmel?
- Ehhez pedig neked nincs semmi közöd.
- A barátnője voltam.
- Értem-biccentett.- Akkor már érthető, miért végezte úgy
ahogy.
- Elég-estem neki.
- Sohasem fogsz innen kijutni. Elintézem, hogy megőrülj,
érted? Tönkre foglak tenni!-nyomott neki a falnak. Kezét szorosan a nyakamra
tette.
- Engedjen el!-üvöltöttem rá.
Fuldokoltam. Szerencsém van, hogy ismerem Adamet. Sokat
tanultam tőle. Csak azt nem gondoltam, hogy egy dilidoki ellen lesz a tudásra
szükségem. Hasba rúgtam, majd elkezdtem dörömbölni az ajtón. A biztonsági őrök
kinyitották.- Ez az ember nem normális! Segíteniük kell-mondtam.
- Miss Breaker nyugodjon meg.
- Nem, nem nyugszom meg! Haza akarok menni!
- Sajnálom Breaker- ment ki a szobából Gerett.- Maga itt
marad még egy darabig.
- Utálom magát!-kiabáltam.
- Attól hogy ordít nem fogom megkedvelni-sétált el, engem
pedig visszatuszkoltak a szobába.
- Jól vagy?-kérdezte Bonnie.
- Nem, de majd jobban leszek.
3nap 14óra 35perc
Hoztak valakit ide. Pontosabban a mellettem lévő szobába.
- Nézz ki az ablakon, ki az?-kérdezte Bonnie. Az ablakhoz
rohanok. Ő meg mit keres itt?
- Jack Gilinsky az-mondtam Bonnienak mikor visszaültem a
falhoz.
- Az meg ki?
- A barátom.
- Mármint úgy?
- Bonnie, nem. Dehogy!
- Van egy nyílás a másik falon is. Beszélj vele.
- Oké. Mindjárt jövök.
- Ne siess. Mindjárt jön Gerett.
- Ja. Oké. Kitartás.
- Kelleni fog.
Átmásztam a szoba másik oldalába.
- Jack. Miért vagy itt?
- Bethany?
- Igen.
- Dr.Willson szerint én öltem meg Nasht.
- Nem úgy volt, hogy drogtúladagolásban halt meg?
- Eddig. De elvileg a rendőrök találtak késelésre adó
nyomokat Nashen.
- Tudom hogy nem te voltál.
- Ennyire nem utáltuk egymást. Mi csak ellenfelek voltunk.
Nem ellenségek.
- Ezt meg hogy érted?
- Régen tényleg utáltuk egymást. De mostanában egész sokat
voltunk együtt. Tudod, mikor szakítottatok összetalálkoztam vele a
Blueberryben. Aznap amikor veled.
- Nash ott volt a Blueberryben amikor én?
- Igen. De nem egyedül.
- Kivel volt?
- Savannával.
- Savanna? Ez biztos? A Lipses Savanna?
- Pontosan. Elég jól összemelegedtek, ha lehet így mondani.
- Lehet, hogy van valami amit nem tud a rendőrség?
- Van. Savanna aznap tűnt el amikor Nash is. És volt még egy
srác. Őt egy nappal előbb találták meg mint Nasht. Ő is meghalt.
- Ismerem?
- Nem hinném. Finn Heavenser a neve.
- Tudom ki ő. Amikor átmentem a te sulidba elég sokszor
bántott.
- És ezt miért nem mondtad?
- Mert nem akartam.
- Elmondhattad volna.
- Ez már igazán nem érdekes.
- Várj. Jön Dr.Willson- mondta, majd eltűnt a faltól.
Nash tényleg ilyen könnyen túltett volna rajtam?
4nap 9óra 6perc
Dr.Willson tegnap elég kemény volt Jackkel. Onnan tudom,
hogy a fehér kabátja (vagy köpenye, mit bánom én) ujja véres volt. És mikor
benézett hozzám Bonnie után és Jack előtt még nem volt olyan. Az után nem
beszéltem Jackkel. Van egy olyan érzésem, hogy ez a Gerett magától jutott ki
Hoziiersből.
- Bethany, jön Willson- kopogott át Bonnie.
- Hozzám?
- Igen.
Mély levegőt vettem, majd megköszörültem a torkom.
- Miss Breaker jó látni.
- Magát is-mondtam kisebb undorral.
- Ma már igazán kezdhetnénk tiszta lappal.
- Komolyan mondja?
- Igen.
- Jól van. Egy próbát megér.
- Lehet pár kérdésem?
- Gondolom. Tudom, addig nem megy ki és én sem.
- Mi köze van magának Jack Gilinskyhez?
- Barátok vagyunk. Igazából osztálytársak.
- Értem. És találkoztak iskolán kívül is?
- Nem igazán. Egyszer találkoztam vele. De az sem mostanában
volt.
- Hol?
- Öhm, a Blueberryben.
- Máshol nem?
- Nem-ráztam meg a fejem. Nem mondhatom el neki a Ceastet.
- És maga tud arról, hogy Mr.Gilinsky bármilyen illegális
dologban részt vett?
- Nem tudom mire gondol, Dr.Willson.
- Drogkereskedelem, és ilyenek.
- Nem, nem tudok róla.
- Rendben. Miss Breaker, maga dolgozott bármilyen illegális
szervezetnek is?
- Tessék? Miért tettem volna?
- Muszáj volt megkérdeznem. Volt maga valaha is dühös Nash
Grierre?
- Nem. Nem voltam.
- Biztos?-állt fel a székről.
- Igen-nem voltam meggyőző.
- Bethany maga milyen rendszerességgel hazudik?
- Már elnézést. Honnan gondolja, hogy hazudok?
- Rutinkérdés.
- Vagy úgy. És maga mennyire mond igazat a dolgokról?-álltam
fel én is.
- Ezt meg hogy értsem?
- Ahogy akarja.
- Breaker ne felszíneskedjen.
- Képes lenne elküldetni a Hoziiersbe! Közben az egyetlen
ember aki oda való az maga!
- Breaker maga nem tudja kivel áll szemben-mondta Willson.
Jack után én voltam a következő áldozata.
7nap 23óra 57perc
Aludnom kellene, de nem tudok. Egész eddig aludtam. Willson
tényleg kegyetlen. A gyér lámpafénynél próbálom éppen lemosni a véremet a
falról. A padlót már megcsináltam tenném hozzá. Másik ruhám nincs, mert anyáék
nem hagyhatták itt a bőröndömet. Végül is csak a pólóm nyakrésze véres. De
legalább már egy hetet kibírtam. Van egy olyan érésem, hogy ez még csak a
kezdet...
Éjfél van. Biztos nincsen már fent senki. Sőt ahogy látom az
éjszakára beosztott biztonsági őr is alszik.
Talán ma nem is fogok aludni. Ha megtudja Gerett, hogy már
jól vagyok tuti holnap is bejön
8nap 2óra 30perc
A folyosón valaki elemlámpával közelít a B szárny felé.
Vagyis ide. Mikor a szobám elé ér lekapcsolja a lámpát, majd benyit.
- Parker?-néztem furcsán az ajtó felé.
- Breaker, halkabban.
- Mit keresel itt?-suttogtam.
- Beszélni akartam veled.
- Miről?
- Hogy bírod?
- Úgy nézek ki mint aki bírja bárhogyan is?
- Nem teljesen.
- Olyan vagyok mint egy csődtömeg.
- Inkább, mint egy erős túlélő lány.
- Mi történt azzal az Alicia Parkerrel aki utál engem?
- Eltűnt.
- Úgy mint Nash- török ki sírásban.
- Bethany- ölel magához. Ebben a pillanatban csak ez
kellett. Bárki, aki meghallgat. Még ha az jelen esetben Alicia is.
- Kérhetek valamit?
- Persze-biccentett.
- Ne mondj rólam senkinek semmit.
- Rendben.
- És hozd be telefonom. Mostanában furcsa dolgok történnek.
- Mire gondolsz?
- Ezt se mondd el senkinek.
- Nem fogom.
- Egy ismeretlen folyton üzeneteket küldd nekem. Valami Q.
- Az a helyzet. Hogy nekem is.
- Azt hittem te vagy-mondtam.
- Én is rád tippeltem.
- Akkor ezt benéztük.
- Eléggé. Figyelj, mennem kell. Ha engem itt találnak baj
lesz. És rajtad fogják megbosszulni.
8nap 13óra 47perc
Este itt volt Alicia. Gerett gyanakszik. Nem akarom, hogy
megint bántson. De tudom, hogy fog.
- Breaker hogy jutott ki a szobából?
- Tessék?
- Hogy jutott ki a szobából?-kiabált rám Willson.
- Én..én. Sehogy.
- Ugyan. Tudom, hogy hazudsz-lépett közelebb, majd
felpofozott. Aztán fejjel a falnak lökött. A sebem ismét felszakadt a fejemen.
- Mi a francot akar tőlem?-kiabáltam.
- Semmit. Még semmit.
- Akkor hagyjon békén!-emeltem fel jobban a hangom.
Gerett csapott párat az ajtóra, majd az őrök kinyitották
azt.
- Bilincseljék meg. Az állapota egyre kritikusabb-mondta,
majd a két biztonsági őr kirángatott a szobából és bilincset raktak a kezemre,
majd szó szerint visszalöktek a szobába.
Beültem az egyik sarokban és tehetetlenségemnél fogva semmit
sem csináltam. Vártam, hogy talán valaki kihoz innen.
Percekkel később Jack ordítását hallottam meg a másik
szobából. Aztán valakit hozzávágtak a falhoz. Az a valaki bizonyára nem
Dr.Willson volt.
- Maga egy szörnyeteg!-üvöltötte Jack.
- A börtönben fogsz megrohadni Gilinsky! Breaker pedig megy
a diliházba! Vagy oda inkább menjen Rayfielders? Mert hidd el elintézem, hogy
Breaker veled együtt menjen a börtönbe!
- Mégis hogy csinálja?
- Senki nem tudja, hogy maguk mit mondanak nekem! Mit szólna
hozzá a kedves Bethany Breaker, ha holnap a rendőrök kopognának az ajtaján és
elvinnék? Mert úgymond mindent bevallott nekem! Azt, hogy a te cinkosod volt!
És hogy végül ketten végeztetek Grierrel!
- És ha én elmondom, hogy véresre vert minket?
- Senki nem fog magának hinni Gilinsky! Egy elmebeteg bármit
mondhat és kitalálhat.
- Csak hogy én nem vagyok az!
- De Breaker igen.
9nap 2óra 19perc
Alicia hajnali kettőkor érkezett meg a telefonommal.
- Hogy vagy?-kérdezte.
- Én ezt nem bírom.
- Bethany, erősnek kell lenned-ült le az ágyamra.- Ez meg
mi?-mutatott a falra.
- Az..az, a vérem. Tegnap elfelejtett lemosni-ráztam meg a
fejem.
- Bántott valaki?
- Nem. Nem bántott senki-makogtam.
- Biztos?
- Persze.
- Bármi van, írj egy SMS-t. Hamarosan megint jövök.
10nap 15óra 37perc
- Van valami Dr.Willsonnál, ami a tiéd-mondta Jack.
- És mi?
- Nem tudom. De ki kell deríteni.
- És mégis hogyan? Innen nem tudunk kimenni.
- Ha mi nem tudunk kimenni. Akkor valaki bejön.
- Mire gondolsz?
- Tudom, hogy Alicia itt járt tegnap.
- És tegnap előtt is-suttogtam.
- Nem vagyok hülye.
- Tudom. De ne mond el senkinek.
- Miért mondanám?
- Nem tudom.
11nap 4óra 5perc
Nem tudok aludni. Egyszerűen nem megy. Néha egészen
elgondolkozok azon, hogy mi van, ha Jacknek van köze Nash gyilkosságához. Végül
is Gerett csak úgy nem hívhat be csak úgy embereket. Beszélnem kell Jackkel. De
valahogy nem merem szóba hozni a dolgot.
12nap 17óra 3perc
- Bonnie?
- Hm?
- Kérhetek valamit?
- Persze.
- Beszélnél egy kicsit Finnről?
- Miért?
- Tudod Finn egy napon tűnt el Nashsel. És egy nappal
előbb találták meg, mint Griert. Ez nem lehet véletlen. Lehet, hogy volt valami
közük egymáshoz.
- Jól van nem bánom. Öhm, Finn a barátom volt. Úgy mint
neked Nash. Az eltűnése előtt egy vagy két hónappal szakítottunk. Azután nem
mertem még a szemébe sem nézni. Ezért átiratkoztam egy másik suliba. Ott sem
volt jobb. Mint kiderült Nash és Finn nagyon jól ismerték egymást.
- Honnan?
- Nem tudom. Finn nem beszélt róla.
- Kár.
- Aztán mikor legutoljára láttam valami Quinnel volt és
Nashsel.
- Milyen Quinnel?
- Valami Geff..
- Geffrey?
- Az!
Quin tényleg létezik. Justinnal azt hitük, hogy Nash csak
kitalálta. De nem. Quin Geffrey teljesen valós.
13nap 7óra 3perc
Folyton remegek.Talán tényleg megbolondulok?
23nap 3óra 54perc
Alicia nemrég érkezett meg. Sok mindent történt azóta, hogy
legutoljára itt volt. A fejemet össze kellett varrni Gerett miatt, aki azt
hitte rám, hogy párna vagyok amit csak úgy hozzávághat bármihez. Aztán
megállapította hogy tőlem tényleg elmentek otthonról. Egyrészt mert folyton
remeg az egész testem akármit csinálok, másrészt pedig már az órákat is
bevonalkázom a falon. Az ágyam melletti rész már megtelt. Q is üzent. De azt a
Nash halála utáni napokban tette.
Ültem az ágyon Aliciával szemben és gondolkoztam. Persze
eközben is remegtem. Mikor is fésülködtem utoljára? Talán fél hónapja. Jézusom.
- Bethany mennem kell.
- Menj csak. Úgysem tudsz segíteni.
- Megpróbállak kihozni innen.
- Felesleges! Holnap Gerett úgyis halálra ver! Igen! Az aki
elvileg normális! Az aki a Hoziiersből szabadult ki!-kiabáltam. Tényleg nem
vagyok normális.
Tudom mit gondol. Azt hogy becsavarodtam. De ez így is van.
31nap 13óra 46perc
Breaker készen állsz egy kis napsütésre? Meghiszem azt- Q
Gerett lép a szobába.
- Jó hírem van-mondta.
- Nem érdekelnek a maga jó hírei.
- Maga, Rayfielders és Gilinsky kimehetnek.
- Mi?-álltam fel.
- Bizony.
Gerett megfogta a bilincsemet, majd kihúzott a szobából.
Jack állt előttem. Hatalmas monokli díszelgett a szeme alatt. Az én arcomon
sebek és rászáradt vérfoltok voltak. A nyakam teljes egészében lila. Gerett
sokszor fojtogatott. Bonnie viszonylag jobban megúszta mint mi. Viszont az ő
keze gipszben volt.
- Menjenek-mondta az egyik biztonságos.
- Miért remegsz?-kérdezte Jack aki mellettem sétált.
- Nem tudom-ráztam meg a fejem.- Már egy ideje ez megy.
- Van egy rossz érzésem. Gerett nem ilyen jó fej-mondta
Bonnie.
- Tudjuk-biccentettünk Jackkel.
Az udvarra lépve vakító fényként ért a világosság. Mióta nem
láttam már az eget.
- Úgy nézek ki mint egy pszichopata?-kérdeztem.
- Aha-mondta Jack.
- Ez rendes.
Tovább sétálva anyát pillantotta meg. Aztán apát. Brandont.
Cameront és Kate-et. Aliciát és Justint.
Justin aggódó arckifejezése mindent elárult. Alicia
megfogadta amit kértem és nem beszélt rólam neki.
- Kicsim!-húzott magához anya.- Mi történt veled?
- Elvisztek innen?-kérdeztem.
- Nem tudom.
- Mi az hogy nem tudod?
- Az hogy nem tudom. Nem beszéltem Dr.Willsonnal.
- Ne is.
Az említett személy egy öntelt mosollyal lépett ki az
udvarra. Aztán lemosódott a vigyor az arcáról, amikor meglátott pár rendőrt
felé közelíteni.
- Gerett Willson?-kérdezték a rendőrök.
- Igen-biccentett.
- Maga engedély nélkül távozott a Hoziiersből. Valamint
hamis személyi igazolványt használt. És bántalmazott három embert. Vissza kell
magát vinnünk.
- Lehetetlen-képedt el.
- Pedig de-mondta a rendőr, majd betuszkolták egy kocsiba.
- Ti elmebetegek ezt még nem úsztátok meg! Koránt
sem!-kiabált ki a kocsiból Gerett. Justin, Alicia, Brandon és Cameronék csak ez
után jöttek oda hozzám.
- Te csináltad?-néztem Alire.
- Ki más?
- Ha lenne szabad
kezem megölelnélek.
- Nincs rá szükség. Viszont beszélhetnénk négyszemközt?
- Persze-biccentettem.
- Q üzent. Elvileg van valami Willsonnál ami Nashhez
kapcsolódik.
- Mégis mi?
- Nem tudom. De el kell mennünk hozzá.
- Most szabadultam meg tőle, nem fogok még egyszer találkozni
vele?-tiltakoztam.
- Bethany muszáj lesz.
- Jól van.
- Cameron és Justin velünk jönnek.
- Oké. Várjunk. Cameron?
- Mondjuk úgy, hogy mostanában beszélgettem vele.
- Miért nem Derek? Azt hittem vele jóban vagy.
- Derek más.
- Értem.
Két biztonsági őr ezek után leszedte rólam a bilincset. A
nyakamra az egyik doki javaslatára sínt tettek. Aztán végre hazamehettem. Egy
hónap borzalom után. Csend és nyugalom.
Nem kell többet rettegnem.
Alicia
10 perc alatt bent voltam. Zárva volt a bejárat. Egy
megoldás maradt. Ablak. Bemásztam a földszinti ablakon. A folyosókat lámpák
világították meg. Szemben velem volt egy szoba amint Bethany neve állt. Néma
csöndben mentem el az ajtóig. Halkan benyitottam és megláttam a meglepődött
arcát.
-Parker?
-Halkabban.-teszem szám elé kezem.
-Mit keresel itt.
-Gondoltam megnézem,hogy bírod.
-Szerinted bírom bárhogyan is? Úgy nézek ki?
-Nem teljesen.
-Olyan vagyok mint egy csődtömeg.
-Nem. Csak hiszed mert elhitetik veled. De én egy erős
túlélő lányt látok.
-Mi történt azzal az Alicia Parkerrel, aki utál engem?
-Eltűnt.
-Úgy mint Nash.-tört ki sírásba.
-Bethany.-ölelem magamhoz esetlenül. De tudom milyen érzés.
És szüksége volt erre. Még ha ezt tőlem kapta.
-Kérhetek valamit?
-Persze.
-Ne mondj rólam senkinek semmit.
-Ha ezt szeretnéd.
-És hozd be a mobilomat. Mostanában egyre furcsább dolgok
történnek.
-Mire gondolsz?-ráncolom szemöldököm.
-Ezt se mond senkinek. De egy ismeretlen furcsa üzeneteket
küldözget nekem. Valami Q.
-Az a helyzet.hogy nekem is.
-Azt hittem te vagy.-néz rám.
-Az jó mert én meg rád tippeltem.
-Akkor ezt benéztük.
-Hát ja. Figyelj. Én behozom a mobilom de el kell tűnnöm. Ha
engem itt találtak baj lesz. És rajtad fogják megbosszulni.
Mire megtaláltam Bethany telefonját egy örökké valóságnak
tűnt. Hajnali kettő körül bevittem a szobájába.
-Hogy vagy?
-Én ezt már nem bírom.
-Erősnek kell lenned.-adom oda a telefont és leültem mellé.
Ahogy körbenéztem vérfoltot láttam a falon. Nem tetszik ez nekem. -Mi ez a
falon?
-Az az a vérem.
Tegnap elfelejtettem lemosni.
-Bántott valaki?-gyanakodom ki lehet. Név szerint nem. De
szerintem tudom ki az.
-Nem bántott senki.-makogott.
-Biztos?
-Persze.
-Rendben. Bármi van írj sms-t . Hamarosan jövök.
Igyekeztem sokszor be menni Bethanyhez de nekem sincs annyi
időm. Sajnos a sötét dolgaimmal is kell foglalkoznom nehogy kicsússzon a kezeim
közül az irányítás.
-Cameron.-kapom el karját a suliban.
-Igen?-mosolyog rám.
-Nincs véletlenül egy mini kamerád amit el lehet rejteni?
-Öhm. Azt hiszem van. Régen Bethany-é volt. De odaadhatom.
-Megköszönném.
Sikeresen megkaptam Camerontól a kamerát. És amíg Bethany el
volt azzal foglalva,hogy az ujjait tördeli és maga elé meredve remegett én
eldugtam a kamerát. Rossz így látni. Senkinek se kívánom ezt.
-Bethany mennem kell.
-Rendben úgysem tudsz segíteni.
-Kihozlak innen. Megmondtam.
-Felesleges. Holnap Gerett úgyis agyon ver. Igen az aki
normális.-ordít önkívületi állapotban.
Nekem viszont mennem kellett.
*Pár nappal később*
Az egyik nap mikor bementem hozzá visszanéztem a kamerát.
Rettenetes amit ezzel a lánnyal művelt Gerett. Magam akartam tönkretenni,de
mindenki azt mondta,hogy ne tegyem. Nagyon nehezen sikerült visszafognom
magamat. Mikor bevittem a rendőrségre nem akartak hinni nekem. Mikor meglátták
a videót azonnal tettem feljelentést. Tudtam.hogy ma kiengedik őket szabad
levegőre ezért a zsaruk is akkor jöttek oda.
Szegény csávó olyan magabiztosan jött ki az épületről mintha
isten lenne. Aztán a vigyora eltűnt mikor meglátta a rendőröket. Kedvem lett
volna szembeköpni,de én se süllyedek olyan mélyre. Velem voltak Justinék is. Megviselte Bethany
kinézete.
-Te csináltad?-kérdezte Bethany.
-Ki más?
- Megölelnélek ha lenne szabad kezem.
- Nincs rá szükség. Viszont beszélhetnénk négyszemközt?
- Persze-biccentett.
- Q üzent. Elvileg van valami Willsonnál ami Nashhez
kapcsolódik.
- Mégis mi?
- Nem tudom. De el kell mennünk hozzá.-morogtam.
- Most szabadultam meg tőle, nem fogok még egyszer
találkozni vele?-tiltakozott.
- Bethany muszáj lesz.
- Jól van.-durcáskodott.
- Cameron és Justin velünk jönnek.-igyekeztem nyugtatni.
- Oké. Várjunk. Cameron?-nézett rám meglepődve.
- Mondjuk úgy, hogy mostanában beszélgettem
vele.-mosolyodtam el.
- Miért nem Derek? Azt hittem vele jóban
vagy.-értetlenkedett tovább.
- Derek más.-komorodtam el.
- Értem.
-Örülök,hogy segíthettem. Én most megyek a kórházba. Te meg
vigyázz magadra amíg nem kereslek.
*********
Nem hittem,hogy eljön ez a nap. Vagyis. Tudtam,hogy egyszer ez lesz. De.
De nem voltam felkészülve,hogy ilyen hamar. Nem számítottam rá. Lehet
nem az én hibám. De én adtam neki a kurva drogokat. Amiket nem kellett
volna. De jó érzés volt,hogy pont tőlem kért segítséget. Már megbántam.
Bárcsak én lettem volna a helyében. Bárcsak én haltam volna meg. Sokkal
de sokkal jobb ember nálam. Nem tudom felfogni. 18 évesen meghalni.
Szörnyű. Amit a családja élhet át. Nekem legalább nincs családom könnyebb
lett volna. És Bethany. Ha eddig azt mondtam,hogy szar az élete akkor
most? Most egy pokol. Egy nulla. Semmi. Hihetetlen,hogy pár héten belül
megváltozott minden. A sírt bámultam. Most temették el. Lehelyeztem egy
fekete rózsát a sírra. Ha Nash holttestére gondolok kiráz a hideg. Nem
nem attól,hogy nem él. Attól,hogy nem volt emberi. Attól,hogy a teste
nem az a Nash volt akit ismertem. Mintha.. Mintha egy teljesen más lenne
ott. Aki túlságosan hasonlít rá. Nem tudom. De érzem,hogy valami nincs a
helyén. És ezt nekem kell kiderítenem. Csengett a telefonom.
Előbb vagy utóbb mindnyájan így végzitek. Ketyeg az óra. Tikk-Takk.~Q.
Előbb vagy utóbb mindnyájan így végzitek. Ketyeg az óra. Tikk-Takk.~Q.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése