2015. október 4., vasárnap

11.fejezet - Vicces, hogy pont te segítesz

Sziasztok! Itt is van az új rész reméljük tetszeni fog! Magyarázkodhatnánk miért nem volt rész, de semmi értelme nem lenne. Szóval jó olvasást a mai duplarészhez!

Réka&Csenge, Csenge&Réka

Bethany

- Micsoda?
- Bizony bizony. 
- Akkor mégis mit keres itt?
- Visszavették ide.
- Honnan tudod?
- Nem vagyok ennyire hülye. Mellesleg anyu barátja a Hoziiers utcában dolgozott az időben amikor Gerett ott volt.
Az ajtó előtt zörgést hallok.
- Mennem kell. Megjött Willson- mondom halkan. 
- Bármi van, itt vagyok a másik oldalon-mondta Bonnie.
- Miss Breaker. Örülök, hogy itt van. 
- Gondolom-fogattam meg a szemeimet.
- Azóta sem tudom maga mit keresett ott Griernél. 
- Én pedig azt nem tudom, hogy most miért vagyok itt.
- Mit keresett Griernél? 
- Miért vagyok itt?-álltam fel.
- Itt én kérdezek. 
- Semmi köze hozzá.
- Több van mint hinnéd. 
- Felőlem egész nap itt lehet, akkor sem fogok magával beszélni.
- Addig lesz itt ameddig én mondom. Nekem mindegy. 
- Miről beszélt az ajtó előtt a szüleimmel?
- Ehhez pedig neked nincs semmi közöd. 
- A barátnője voltam.
- Értem-biccentett.- Akkor már érthető, miért végezte úgy ahogy. 
- Elég-estem neki.
- Sohasem fogsz innen kijutni. Elintézem, hogy megőrülj, érted? Tönkre foglak tenni!-nyomott neki a falnak. Kezét szorosan a nyakamra tette. 
- Engedjen el!-üvöltöttem rá.
Fuldokoltam. Szerencsém van, hogy ismerem Adamet. Sokat tanultam tőle. Csak azt nem gondoltam, hogy egy dilidoki ellen lesz a tudásra szükségem. Hasba rúgtam, majd elkezdtem dörömbölni az ajtón. A biztonsági őrök kinyitották.- Ez az ember nem normális! Segíteniük kell-mondtam. 
- Miss Breaker nyugodjon meg.
- Nem, nem nyugszom meg! Haza akarok menni! 
- Sajnálom Breaker- ment ki a szobából Gerett.- Maga itt marad még egy darabig.
- Utálom magát!-kiabáltam. 
- Attól hogy ordít nem fogom megkedvelni-sétált el, engem pedig visszatuszkoltak a szobába.
- Jól vagy?-kérdezte Bonnie. 
- Nem, de majd jobban leszek.

3nap 14óra 35perc

Hoztak valakit ide. Pontosabban a mellettem lévő szobába.
- Nézz ki az ablakon, ki az?-kérdezte Bonnie. Az ablakhoz rohanok. Ő meg mit keres itt?
- Jack Gilinsky az-mondtam Bonnienak mikor visszaültem a falhoz.
- Az meg ki?
- A barátom.
- Mármint úgy?
- Bonnie, nem. Dehogy!
- Van egy nyílás a másik falon is. Beszélj vele.
- Oké. Mindjárt jövök.
- Ne siess. Mindjárt jön Gerett.
- Ja. Oké. Kitartás.
- Kelleni fog.
Átmásztam a szoba másik oldalába.
- Jack. Miért vagy itt?
- Bethany?
- Igen.
- Dr.Willson szerint én öltem meg Nasht.
- Nem úgy volt, hogy drogtúladagolásban halt meg? 
- Eddig. De elvileg a rendőrök találtak késelésre adó nyomokat Nashen. 
- Tudom hogy nem te voltál. 
- Ennyire nem utáltuk egymást. Mi csak ellenfelek voltunk. Nem ellenségek.
- Ezt meg hogy érted?
- Régen tényleg utáltuk egymást. De mostanában egész sokat voltunk együtt. Tudod, mikor szakítottatok összetalálkoztam vele a Blueberryben. Aznap amikor veled.
- Nash ott volt a Blueberryben amikor én?
- Igen. De nem egyedül.
- Kivel volt?
- Savannával.
- Savanna? Ez biztos? A Lipses Savanna?
- Pontosan. Elég jól összemelegedtek, ha lehet így mondani.
- Lehet, hogy van valami amit nem tud a rendőrség?
- Van. Savanna aznap tűnt el amikor Nash is. És volt még egy srác. Őt egy nappal előbb találták meg mint Nasht. Ő is meghalt.
- Ismerem?
- Nem hinném. Finn Heavenser a neve.
- Tudom ki ő. Amikor átmentem a te sulidba elég sokszor bántott.
- És ezt miért nem mondtad?
- Mert nem akartam.
- Elmondhattad volna.
- Ez már igazán nem érdekes.
- Várj. Jön Dr.Willson- mondta, majd eltűnt a faltól.
Nash tényleg ilyen könnyen túltett volna rajtam?

4nap 9óra 6perc

Dr.Willson tegnap elég kemény volt Jackkel. Onnan tudom, hogy a fehér kabátja (vagy köpenye, mit bánom én) ujja véres volt. És mikor benézett hozzám Bonnie után és Jack előtt még nem volt olyan. Az után nem beszéltem Jackkel. Van egy olyan érzésem, hogy ez a Gerett magától jutott ki Hoziiersből.
- Bethany, jön Willson- kopogott át Bonnie.
- Hozzám?
- Igen.
Mély levegőt vettem, majd megköszörültem a torkom.
- Miss Breaker jó látni.
- Magát is-mondtam kisebb undorral.
- Ma már igazán kezdhetnénk tiszta lappal.
- Komolyan mondja?
- Igen.
- Jól van. Egy próbát megér.
- Lehet pár kérdésem?
- Gondolom. Tudom, addig nem megy ki és én sem.
- Mi köze van magának Jack Gilinskyhez?
- Barátok vagyunk. Igazából osztálytársak.
- Értem. És találkoztak iskolán kívül is?
- Nem igazán. Egyszer találkoztam vele. De az sem mostanában volt.
- Hol?
- Öhm, a Blueberryben.
- Máshol nem?
- Nem-ráztam meg a fejem. Nem mondhatom el neki a Ceastet.
- És maga tud arról, hogy Mr.Gilinsky bármilyen illegális dologban részt vett?
- Nem tudom mire gondol, Dr.Willson.
- Drogkereskedelem, és ilyenek.
- Nem, nem tudok róla.
- Rendben. Miss Breaker, maga dolgozott bármilyen illegális szervezetnek is?
- Tessék? Miért tettem volna? 
- Muszáj volt megkérdeznem. Volt maga valaha is dühös Nash Grierre?
- Nem. Nem voltam.
- Biztos?-állt fel a székről.
- Igen-nem voltam meggyőző.
- Bethany maga milyen rendszerességgel hazudik?
- Már elnézést. Honnan gondolja, hogy hazudok?
- Rutinkérdés.
- Vagy úgy. És maga mennyire mond igazat a dolgokról?-álltam fel én is.
- Ezt meg hogy értsem?
- Ahogy akarja. 
- Breaker ne felszíneskedjen.
- Képes lenne elküldetni a Hoziiersbe! Közben az egyetlen ember aki oda való az maga!
- Breaker maga nem tudja kivel áll szemben-mondta Willson. Jack után én voltam a következő áldozata.

7nap 23óra 57perc

Aludnom kellene, de nem tudok. Egész eddig aludtam. Willson tényleg kegyetlen. A gyér lámpafénynél próbálom éppen lemosni a véremet a falról. A padlót már megcsináltam tenném hozzá. Másik ruhám nincs, mert anyáék nem hagyhatták itt a bőröndömet. Végül is csak a pólóm nyakrésze véres. De legalább már egy hetet kibírtam. Van egy olyan érésem, hogy ez még csak a kezdet... 
Éjfél van. Biztos nincsen már fent senki. Sőt ahogy látom az éjszakára beosztott biztonsági őr is alszik.
Talán ma nem is fogok aludni. Ha megtudja Gerett, hogy már jól vagyok tuti holnap is bejön

8nap 2óra 30perc

A folyosón valaki elemlámpával közelít a B szárny felé. Vagyis ide. Mikor a szobám elé ér lekapcsolja a lámpát, majd benyit.
- Parker?-néztem furcsán az ajtó felé.
- Breaker, halkabban.
- Mit keresel itt?-suttogtam.
- Beszélni akartam veled.
- Miről?
- Hogy bírod?
- Úgy nézek ki mint aki bírja bárhogyan is?
- Nem teljesen.
- Olyan vagyok mint egy csődtömeg.
- Inkább, mint egy erős túlélő lány.
- Mi történt azzal az Alicia Parkerrel aki utál engem?
- Eltűnt.
- Úgy mint Nash- török ki sírásban.
- Bethany- ölel magához. Ebben a pillanatban csak ez kellett. Bárki, aki meghallgat. Még ha az jelen esetben Alicia is.
- Kérhetek valamit?
- Persze-biccentett.
- Ne mondj rólam senkinek semmit.
- Rendben.
- És hozd be telefonom. Mostanában furcsa dolgok történnek.
- Mire gondolsz?
- Ezt se mondd el senkinek.
- Nem fogom.
- Egy ismeretlen folyton üzeneteket küldd nekem. Valami Q.
- Az a helyzet. Hogy nekem is.
- Azt hittem te vagy-mondtam.
- Én is rád tippeltem.
- Akkor ezt benéztük.
- Eléggé. Figyelj, mennem kell. Ha engem itt találnak baj lesz. És rajtad fogják megbosszulni.

8nap 13óra 47perc

Este itt volt Alicia. Gerett gyanakszik. Nem akarom, hogy megint bántson. De tudom, hogy fog. 
- Breaker hogy jutott ki a szobából? 
- Tessék?
- Hogy jutott ki a szobából?-kiabált rám Willson.
- Én..én. Sehogy.
- Ugyan. Tudom, hogy hazudsz-lépett közelebb, majd felpofozott. Aztán fejjel a falnak lökött. A sebem ismét felszakadt a fejemen.
- Mi a francot akar tőlem?-kiabáltam.
- Semmit. Még semmit.
- Akkor hagyjon békén!-emeltem fel jobban a hangom.
Gerett csapott párat az ajtóra, majd az őrök kinyitották azt.
- Bilincseljék meg. Az állapota egyre kritikusabb-mondta, majd a két biztonsági őr kirángatott a szobából és bilincset raktak a kezemre, majd szó szerint visszalöktek a szobába.
Beültem az egyik sarokban és tehetetlenségemnél fogva semmit sem csináltam. Vártam, hogy talán valaki kihoz innen.
Percekkel később Jack ordítását hallottam meg a másik szobából. Aztán valakit hozzávágtak a falhoz. Az a valaki bizonyára nem Dr.Willson volt.
- Maga egy szörnyeteg!-üvöltötte Jack.
- A börtönben fogsz megrohadni Gilinsky! Breaker pedig megy a diliházba! Vagy oda inkább menjen Rayfielders? Mert hidd el elintézem, hogy Breaker veled együtt menjen a börtönbe!
- Mégis hogy csinálja?
- Senki nem tudja, hogy maguk mit mondanak nekem! Mit szólna hozzá a kedves Bethany Breaker, ha holnap a rendőrök kopognának az ajtaján és elvinnék? Mert úgymond mindent bevallott nekem! Azt, hogy a te cinkosod volt! És hogy végül ketten végeztetek Grierrel!
- És ha én elmondom, hogy véresre vert minket?
- Senki nem fog magának hinni Gilinsky! Egy elmebeteg bármit mondhat és kitalálhat.
- Csak hogy én nem vagyok az!
- De Breaker igen.

9nap 2óra 19perc

Alicia hajnali kettőkor érkezett meg a telefonommal.
- Hogy vagy?-kérdezte.
- Én ezt nem bírom.
- Bethany, erősnek kell lenned-ült le az ágyamra.- Ez meg mi?-mutatott a falra.
- Az..az, a vérem. Tegnap elfelejtett lemosni-ráztam meg a fejem.
- Bántott valaki?
- Nem. Nem bántott senki-makogtam.
- Biztos?
- Persze.
- Bármi van, írj egy SMS-t. Hamarosan megint jövök.

10nap 15óra 37perc

- Van valami Dr.Willsonnál, ami a tiéd-mondta Jack.
- És mi?
- Nem tudom. De ki kell deríteni.
- És mégis hogyan? Innen nem tudunk kimenni.
- Ha mi nem tudunk kimenni. Akkor valaki bejön.
- Mire gondolsz?
- Tudom, hogy Alicia itt járt tegnap.
- És tegnap előtt is-suttogtam.
- Nem vagyok hülye.
- Tudom. De ne mond el senkinek.
- Miért mondanám?
- Nem tudom.

11nap 4óra 5perc

Nem tudok aludni. Egyszerűen nem megy. Néha egészen elgondolkozok azon, hogy mi van, ha Jacknek van köze Nash gyilkosságához. Végül is Gerett csak úgy nem hívhat be csak úgy embereket. Beszélnem kell Jackkel. De valahogy nem merem szóba hozni a dolgot.

12nap 17óra 3perc

- Bonnie?
- Hm?
- Kérhetek valamit?
- Persze.
- Beszélnél egy kicsit Finnről?
- Miért? 
- Tudod Finn egy napon tűnt el Nashsel. És egy nappal előbb találták meg, mint Griert. Ez nem lehet véletlen. Lehet, hogy volt valami közük egymáshoz.
- Jól van nem bánom. Öhm, Finn a barátom volt. Úgy mint neked Nash. Az eltűnése előtt egy vagy két hónappal szakítottunk. Azután nem mertem még a szemébe sem nézni. Ezért átiratkoztam egy másik suliba. Ott sem volt jobb. Mint kiderült Nash és Finn nagyon jól ismerték egymást.
- Honnan? 
- Nem tudom. Finn nem beszélt róla.
- Kár. 
- Aztán mikor legutoljára láttam valami Quinnel volt és Nashsel.
- Milyen Quinnel?
- Valami Geff..
- Geffrey?
- Az!
Quin tényleg létezik. Justinnal azt hitük, hogy Nash csak kitalálta. De nem. Quin Geffrey teljesen valós.

13nap 7óra 3perc

Folyton remegek.Talán tényleg megbolondulok?

23nap 3óra 54perc

Alicia nemrég érkezett meg. Sok mindent történt azóta, hogy legutoljára itt volt. A fejemet össze kellett varrni Gerett miatt, aki azt hitte rám, hogy párna vagyok amit csak úgy hozzávághat bármihez. Aztán megállapította hogy tőlem tényleg elmentek otthonról. Egyrészt mert folyton remeg az egész testem akármit csinálok, másrészt pedig már az órákat is bevonalkázom a falon. Az ágyam melletti rész már megtelt. Q is üzent. De azt a Nash halála utáni napokban tette.
Ültem az ágyon Aliciával szemben és gondolkoztam. Persze eközben is remegtem. Mikor is fésülködtem utoljára? Talán fél hónapja. Jézusom.
- Bethany mennem kell.
- Menj csak. Úgysem tudsz segíteni.
- Megpróbállak kihozni innen.
- Felesleges! Holnap Gerett úgyis halálra ver! Igen! Az aki elvileg normális! Az aki a Hoziiersből szabadult ki!-kiabáltam. Tényleg nem vagyok normális.
Tudom mit gondol. Azt hogy becsavarodtam. De ez így is van.

31nap 13óra 46perc

Breaker készen állsz egy kis napsütésre? Meghiszem azt- Q
Gerett lép a szobába. 
- Jó hírem van-mondta.
- Nem érdekelnek a maga jó hírei. 
- Maga, Rayfielders és Gilinsky kimehetnek.
- Mi?-álltam fel. 
- Bizony.
Gerett megfogta a bilincsemet, majd kihúzott a szobából. Jack állt előttem. Hatalmas monokli díszelgett a szeme alatt. Az én arcomon sebek és rászáradt vérfoltok voltak. A nyakam teljes egészében lila. Gerett sokszor fojtogatott. Bonnie viszonylag jobban megúszta mint mi. Viszont az ő keze gipszben volt.
- Menjenek-mondta az egyik biztonságos. 
- Miért remegsz?-kérdezte Jack aki mellettem sétált.
- Nem tudom-ráztam meg a fejem.- Már egy ideje ez megy. 
- Van egy rossz érzésem. Gerett nem ilyen jó fej-mondta Bonnie.
- Tudjuk-biccentettünk Jackkel. 
Az udvarra lépve vakító fényként ért a világosság. Mióta nem láttam már az eget.
- Úgy nézek ki mint egy pszichopata?-kérdeztem. 
- Aha-mondta Jack.
- Ez rendes. 
Tovább sétálva anyát pillantotta meg. Aztán apát. Brandont. Cameront és Kate-et. Aliciát és Justint.
Justin aggódó arckifejezése mindent elárult. Alicia megfogadta amit kértem és nem beszélt rólam neki. 
- Kicsim!-húzott magához anya.- Mi történt veled?
- Elvisztek innen?-kérdeztem. 
- Nem tudom.
- Mi az hogy nem tudod? 
- Az hogy nem tudom. Nem beszéltem Dr.Willsonnal.
- Ne is. 
Az említett személy egy öntelt mosollyal lépett ki az udvarra. Aztán lemosódott a vigyor az arcáról, amikor meglátott pár rendőrt felé közelíteni.
- Gerett Willson?-kérdezték a rendőrök. 
- Igen-biccentett.
- Maga engedély nélkül távozott a Hoziiersből. Valamint hamis személyi igazolványt használt. És bántalmazott három embert. Vissza kell magát vinnünk. 
- Lehetetlen-képedt el.
- Pedig de-mondta a rendőr, majd betuszkolták egy kocsiba. 
- Ti elmebetegek ezt még nem úsztátok meg! Koránt sem!-kiabált ki a kocsiból Gerett. Justin, Alicia, Brandon és Cameronék csak ez után jöttek oda hozzám.
- Te csináltad?-néztem Alire.
- Ki más? 
-  Ha lenne szabad kezem megölelnélek.
- Nincs rá szükség. Viszont beszélhetnénk négyszemközt? 
- Persze-biccentettem.
- Q üzent. Elvileg van valami Willsonnál ami Nashhez kapcsolódik. 
- Mégis mi?
- Nem tudom. De el kell mennünk hozzá.
- Most szabadultam meg tőle, nem fogok még egyszer találkozni vele?-tiltakoztam. 
- Bethany muszáj lesz.
- Jól van.
- Cameron és Justin velünk jönnek.
- Oké. Várjunk. Cameron?
- Mondjuk úgy, hogy mostanában beszélgettem vele.
- Miért nem Derek? Azt hittem vele jóban vagy.
- Derek más.
- Értem.
Két biztonsági őr ezek után leszedte rólam a bilincset. A nyakamra az egyik doki javaslatára sínt tettek. Aztán végre hazamehettem. Egy hónap borzalom után. Csend és nyugalom.
Nem kell többet rettegnem.

Alicia

10 perc alatt bent voltam. Zárva volt a bejárat. Egy megoldás maradt. Ablak. Bemásztam a földszinti ablakon. A folyosókat lámpák világították meg. Szemben velem volt egy szoba amint Bethany neve állt. Néma csöndben mentem el az ajtóig. Halkan benyitottam és megláttam a meglepődött arcát.
-Parker?
-Halkabban.-teszem szám elé kezem.
-Mit keresel itt.
-Gondoltam megnézem,hogy bírod.
-Szerinted bírom bárhogyan is? Úgy nézek ki?
-Nem teljesen.
-Olyan vagyok mint egy csődtömeg.
-Nem. Csak hiszed mert elhitetik veled. De én egy erős túlélő lányt látok.
-Mi történt azzal az Alicia Parkerrel, aki utál engem?
-Eltűnt.
-Úgy mint Nash.-tört ki sírásba.
-Bethany.-ölelem magamhoz esetlenül. De tudom milyen érzés. És szüksége volt erre. Még ha ezt tőlem kapta.
-Kérhetek valamit?
-Persze.
-Ne mondj rólam senkinek semmit.
-Ha ezt szeretnéd.
-És hozd be a mobilomat. Mostanában egyre furcsább dolgok történnek.
-Mire gondolsz?-ráncolom szemöldököm.
-Ezt se mond senkinek. De egy ismeretlen furcsa üzeneteket küldözget nekem. Valami Q.
-Az a helyzet.hogy nekem is.
-Azt hittem te vagy.-néz rám.
-Az jó mert én meg rád tippeltem.
-Akkor ezt benéztük.
-Hát ja. Figyelj. Én behozom a mobilom de el kell tűnnöm. Ha engem itt találtak baj lesz. És rajtad fogják megbosszulni.
Mire megtaláltam Bethany telefonját egy örökké valóságnak tűnt. Hajnali kettő körül bevittem a szobájába.
-Hogy vagy?
-Én ezt már nem bírom.
-Erősnek kell lenned.-adom oda a telefont és leültem mellé. Ahogy körbenéztem vérfoltot láttam a falon. Nem tetszik ez nekem. -Mi ez a falon?
-Az  az a vérem. Tegnap elfelejtettem lemosni.
-Bántott valaki?-gyanakodom ki lehet. Név szerint nem. De szerintem tudom ki az.
-Nem bántott senki.-makogott.
-Biztos?
-Persze.
-Rendben. Bármi van írj sms-t . Hamarosan jövök.
Igyekeztem sokszor be menni Bethanyhez de nekem sincs annyi időm. Sajnos a sötét dolgaimmal is kell foglalkoznom nehogy kicsússzon a kezeim közül az irányítás.
-Cameron.-kapom el karját a suliban.
-Igen?-mosolyog rám.
-Nincs véletlenül egy mini kamerád amit el lehet rejteni?
-Öhm. Azt hiszem van. Régen Bethany-é volt. De odaadhatom.
-Megköszönném.
Sikeresen megkaptam Camerontól a kamerát. És amíg Bethany el volt azzal foglalva,hogy az ujjait tördeli és maga elé meredve remegett én eldugtam a kamerát. Rossz így látni. Senkinek se kívánom ezt.
-Bethany mennem kell.
-Rendben úgysem tudsz segíteni.
-Kihozlak innen. Megmondtam.
-Felesleges. Holnap Gerett úgyis agyon ver. Igen az aki normális.-ordít önkívületi állapotban.  Nekem viszont mennem kellett.

*Pár nappal később*

Az egyik nap mikor bementem hozzá visszanéztem a kamerát. Rettenetes amit ezzel a lánnyal művelt Gerett. Magam akartam tönkretenni,de mindenki azt mondta,hogy ne tegyem. Nagyon nehezen sikerült visszafognom magamat. Mikor bevittem a rendőrségre nem akartak hinni nekem. Mikor meglátták a videót azonnal tettem feljelentést. Tudtam.hogy ma kiengedik őket szabad levegőre ezért a zsaruk is akkor jöttek oda.
Szegény csávó olyan magabiztosan jött ki az épületről mintha isten lenne. Aztán a vigyora eltűnt mikor meglátta a rendőröket. Kedvem lett volna szembeköpni,de én se süllyedek olyan mélyre.  Velem voltak Justinék is. Megviselte Bethany kinézete. 
-Te csináltad?-kérdezte Bethany.
-Ki más? 
- Megölelnélek ha lenne szabad kezem.
- Nincs rá szükség. Viszont beszélhetnénk négyszemközt?
- Persze-biccentett.
- Q üzent. Elvileg van valami Willsonnál ami Nashhez kapcsolódik.
- Mégis mi?
- Nem tudom. De el kell mennünk hozzá.-morogtam.
- Most szabadultam meg tőle, nem fogok még egyszer találkozni vele?-tiltakozott.
- Bethany muszáj lesz.
- Jól van.-durcáskodott.
- Cameron és Justin velünk jönnek.-igyekeztem nyugtatni.
- Oké. Várjunk. Cameron?-nézett rám meglepődve.
- Mondjuk úgy, hogy mostanában beszélgettem vele.-mosolyodtam el.
- Miért nem Derek? Azt hittem vele jóban vagy.-értetlenkedett tovább.
- Derek más.-komorodtam el.
- Értem.
-Örülök,hogy segíthettem. Én most megyek a kórházba. Te meg vigyázz magadra amíg nem kereslek.

*********

 Nem hittem,hogy eljön ez a nap. Vagyis. Tudtam,hogy egyszer ez lesz. De. De nem voltam felkészülve,hogy ilyen hamar. Nem számítottam rá. Lehet nem az én hibám. De én adtam neki a kurva drogokat. Amiket nem kellett volna. De jó érzés volt,hogy pont tőlem kért segítséget. Már megbántam. Bárcsak én lettem volna a helyében. Bárcsak én haltam volna meg. Sokkal de sokkal jobb ember nálam. Nem tudom felfogni. 18 évesen meghalni. Szörnyű. Amit a családja élhet át. Nekem legalább nincs családom könnyebb lett volna. És Bethany. Ha eddig azt mondtam,hogy szar az élete akkor most? Most egy pokol. Egy nulla. Semmi.  Hihetetlen,hogy pár héten belül megváltozott minden. A sírt bámultam. Most temették el. Lehelyeztem egy fekete rózsát a sírra. Ha Nash holttestére gondolok kiráz a hideg. Nem nem attól,hogy nem él. Attól,hogy nem volt emberi. Attól,hogy a teste nem az a Nash volt akit ismertem. Mintha.. Mintha egy teljesen más lenne ott. Aki túlságosan hasonlít rá. Nem tudom. De érzem,hogy valami nincs a helyén. És ezt nekem kell kiderítenem. Csengett a telefonom.
Előbb vagy utóbb mindnyájan így végzitek. Ketyeg az óra. Tikk-Takk.~Q.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése