9.fejezet - Breaker eltűnt

Halihó mindenki! Itt is lenne az új rész, reméljük tetszik! 

Jövő hét csütörtökön érkezik a következő rész! Addig is vigyázzatok magatokra!

Sziasztok! Jó olvasást!

Csenge&Réka, Réka&Csenge

Alicia

*1 Hónap múlva*

Rengeteg minden változott bennem. Nem foglalkoztam a maffiával már egy hónapja. Ehelyett illegális autóversenyzésben vagyok benne. A szenvedélyem lett. Komolyan. Eszméletlen érzés mikor 200al repesztek a versenyeken és ami még jobb. Én vagyok Chicago leggyorsabb versenyzője. Rengeteg embert ismertem meg. Az egyik lány nagyon közel áll hozzám. Elmondtam neki mindent és ő is nekem. Leila csodás barát. Aztán megismertem Josht. Nagyon jó barátom lett. Egyszer csókolóztunk egy bulin de mivel nekem sem az esetem és neki Leila jön be megbeszéltük,hogy barátok vagyunk.  Ma is egy versenyre készülök. Felvettem a bőr verseny ruhámat és beindítottam az autót.
-Sok szerencsét kislány. Döngöld őket a földbe.-hajolt be az ablakon Josh és megpuszilta az arcomat.
-Meg lesz ne aggódj.-vigyorodtam el. Éppen indítottak és az első kanyaromat vettem be mikor a telefonom kijelzője villogni kezdett. Derek neve jelent meg. Legalább egy teljes hónapja nem beszéltünk.
-Igen?-kaptam fel azonnal a telefont és kihangosítottam.
-Ali gyere haza kérlek.-hallom meg hangját. Holnap van a szalagavató és itt kell lenned.
-Derek, éppen vezetek. És kizárt dolog,hogy én visszamegyek oda.
-Ugye nem az amire gondolok?-hallom kétségbeesett hangját.
-De autóversenyen vagyok.-mondom szárazon.
-Haza kell jönnöd. A lipsnek szüksége van rád
-Nem. Megmondtam. Feladom a múltamat. Nem akarok egy utolsó rohadék lenni. Nem akarok több embert gyilkolni.
-Másról van szó. Ránk sóztak drogcsempészetet. És vissza kell jönnöd Al. Kell egy vezér.
-Ilyen mélyre süllyedt a Lips még nem vagyok?-húzom gúnyos vigyorra számat és egy újabb kanyart veszek be.
-Szükségünk van rád. Nekem van szükségem Alicia.-hallottam meg halk hangját. Fenébe is.
-Indulok.-mondom ki és kikapcsolom a telefonomat. Csikorog a kerék ahogy megálltam és irányt váltottam. Írtam egy sms-t Savannának,hogy vegyen nekem egy ruhát. Még se mehetek oda úgy mint egy autóversenyző. Aztán írtam egy sms-t Leilanak,hogy el kellett mennem de hívom ha van valami. Egész éjszaka vezettem egyenesen Memphis-ig. Délelőtt 11-re Derek háza előtt voltam. Hulla fáradtan rontottam be hozzá.
-Alicia?-hallom meg emeletről a hangját mire azonnal felrohantam.
-Hiányoztál.-ugrottam nyakába.
-Te is nekem.-puszilt hajamba. Feküdj le és aludj. Nehéz éjszakád lehetett. Este keltelek ha készülődnöd kell.-vezetett be egykori szobámba. Azonnal rádőltem a kényelmes ágyra és fél perc múlva el is aludtam.
-Ébredj hercegnő.-hallom Derek hangját.
-Mennyi az idő?-ülök fel.
-Hat óra. És 8 kor kezdőik. Lent van a ruhád nézd meg. Savanna fél 8ra itt van.-mosolyodik el. Amint leértem a nappaliba nem hittem a szememnek.
Azonnal felrohantam a ruhával együtt a szobámba. Letettem az ágyra és bezárkóztam a fürdőszobába. Megfürödtem, megmostam a haja, kivasaltam. Kihúztam a szemem, felkentem egy vörös rúzst és belebújtam a mese szép ruhámba. Hozzá felvettem egy fekete magassarkút és késznek nyilvánítottam magamat. Fél nyolcra pont elkészültem.
-Köszönöm,köszönöm,köszönöm.-ugrottam Savanna nyakába.
-Ugyan.-nevette el magát. Hiányoztál picur.-szorított magához.
-Ki vezet?-nézett ránk Derek de a tekintete rajtam állapodott meg. Szemeim felcsillantak. De kérlek óvatosan.-rökönyödött meg mire levigyorodtam.
-Lassíts már.-kapaszkodott az övébe Derek.
-Jó na.-motyogtam csalódottan.
-nem ülök többet veled kocsiba.-pattant ki Savanna mire felnevettem. Idegesen indultam be a suliba. Semmi kedvem nem volt Justinhoz és Bethanyhez. De kellett nekem a nevét emlegetnem. Megjelent előttem a drága Breaker és a... A bátyám.

Bethany

Az új suli szívás. Mindenki gyűlöl, kivéve Jacket, de sajnos neki meg nincs más választása. Mert rajta kívül senkim nincs. Ahhoz képest hogy"elit" az a suli, nem felettébb látszik meg a diákokon. Ez a suli úgy ahogy van Hazel és Emily terepe lenne. Ma van a régi sulimban a szalagavató, ahova az igazgató úr engem is meghívott, de hogy úgy mondjam semmi kedvem nincs hozzá. És az emberekhez sem.
- Bethany nem kellene elkezdeni készülődni?-rontott be a szobámba anya.
- Nem is abba a suliba járok már, minek menjek el?
- Bethany, lehet, hogy most nem oda jársz, de az igazgató úr személyesen hívott meg téged.
- Jól van-sóhajtottam, majd kikapcsoltam a tévét és készülődni kezdtem.
Ez a mai nap nagyon nagyon kínos lesz..
Felvettem a ruhámat, amit már egy jó ideje kiválasztottam magamnak, majd elraktam a keringőre rendelt ruhámat is. Felkaptam a cipőmet, majd lesétáltam az emeletről.
- Meseszép vagy-mondta apa.
- Köszönöm-mosolyodtam el.
A táskámban megrezzent a telefonom. Liam az..ő sem időzíthetne jobban.
Hol találkozzunk?
A suli előtt. - írtam neki a választ, majd elsüllyesztettem a telefont a táskám mélyére.
- Ki volt az?-kérdezte anya.
- Liam..-motyogtam.
- Ki?-meresztették ki mind a ketten a szemüket.
- Öhm.. Liam Parker. A khm.. barátom-na jó ez így egész kínos volt.
- És mikor akartál nekünk szólni róla?
- Igazából ez volt az, amit tegnap közölni akartam a vacsoránál.
- Ezt még megbeszéljük!-fenyegetett meg apa,én pedig csak lesütöttem a szemeimet.
- Csak legyetek kedvesek vele-mondtam halkan.
- Nincs más választásunk-morogta apa.
- Benett!-rikkantott rá anya apára.
- Oké, menjünk-nyitottam ki az ajtót, majd beszálltunk a kocsiba.
Vajon mennyire lesz ez meglepő Aliciának? Elvégre Liam mégiscsak a bátyja. Mondjuk ő az aki legkevésbé érdekel. Nashtől jobban félek.
Már messziről láttam Liamet, aki folyton a telefonját bámulta.
- Kiszállok itt-mondtam, majd kinyitottam az ajtót, apa pedig hatalmasat fékezett.
- Majd jövünk. Csak leparkolunk-mosolygott anya, apa pedig csak morgott valamit.
- Oké-biccentettem, majd kiszálltam a kocsiból.
Meg sem álltam Liamig, majd mikor meglátott lassabbra vettem a tempót és elmosolyodtam.
- Szia-köszöntem.
- Miért teszed ezt?-kérdezte, majd egy puszit nyomott a homlokomra.
- Mit?
- Ha meglátlak sosem tudok levegőt venni.
- Sajnálom?-tártam szét a karom.
- Ne sajnáld. Meg tudok élni vele-csókolt meg.
- Be kellene menni, nem?-kérdeztem, ő pedig biccentett, majd a kezeinket összekulcsolta és bementünk az épületbe.
- Csak nem Bethany Breaker?-hallottam meg egy ismerős hangot a hátam mögül.
- Hazel- morogtam, majd megfordultam.
 Nash állt mellette.
- Bethany-biccentett Nash.
- Nash, szia-motyogtam.
- Megmondom az őszintét nem számítottam rá, hogy eljössz-mondta Hazel.
- Én pedig erre nem-mutattam rá kettőjükre.
- Vannak meglepetések-kacsintott.
- Na igen. Nem is értelek-fordultam Nash felé. Lehet, hogy ma nem Aliciával fogok verekedni, hanem Hazellel?- Miért pont ő?
- Azért amiért anno te..-mondta.
- Ez nem válasz.
- Én is kérdezhetném ezt tőled-mondta végül Nash.
- Grier tűnj innen-szólalt fel Liam is.
- Te ebbe igazán ne szólj bele.
- Elég-kiáltottam fel.- Menjünk-húztam el Nashtől Liamet aki bármelyik pillanatban képes lett volna beverni egyet Griernek. Beérve a tornaterembe szinte rá sem lehetett ismerni. Alicia sétált felénk.
- Hát persze-motyogtam.

Alicia

-Alicia. Örülök,hogy látlak.-nézett rám Liam.
-Én kevésbé.-meredtem rá.
-Most meg mi a baj?-ráncolja a szemöldökét.
-Szimplán nem vagyok rád kíváncsi.-kacsintottam. Ha akkor nem hagysz magamra talán most el tudnálak viselni de így. Esélytelen. Beth. Drágám. Örülök,hogy látlak.Mégis csak túl tetted magad Grieren? Végre. Szólj ha majd valamelyik barátodat pótolni akarod. Tudod a Parkerek már csak ilyenek.-vigyorogtam és inkább elmentem a büfé fele. Amíg a büfé felé mentem mindenki nagy szemekkel nézett engem. Igaz,hogy régen jártam itt és,hogy megváltoztam. De ennyire nem kéne nézni.
-Parker.-hallottam meg egy ismerős hangot.
-Cameron?-csillant meg a szemem.
-Hiányoztál kislány.-ölelt szorosan.
-Te is nekem. Kateel rendbe jöttek a dolgok?
-Mondhatni. Kibékültünk.
-Sajnálom Cam.
-Nem kell. Én akartam annyira. Részegek voltunk. De azért élveztem.-villantott egy savanyú mosolyt.
-Én is ne aggódj.
-Justin ki volt ebben a két hónapban.
-Azt hittem jó volt azt a lotyót dugnia.-mosolyodtam el fájdalmasan.
-Utánad ment a bulin. De te eltűntél. Másnap elment hozzád. De csak az üres szobát találta. Nem tudta hol vagy. Teljesen kifordult magából. Most se tudom eljön-e.
-Hiányzik.-hajtottam le fejem. És tudom,hogy hibáztam. Csak én nem ekkorát.
-Ali,ismerem Justint. Tudom,hogy szeret téged. De csak ezért tett,hogy neked is fájjon. Neki is fájt. De azért mert látta rajtad hogy élvezted és hogy pont velem csináltad.
-Ezt neked mondta?
-Igen. Másnap. Megbeszéltem Justinnal a dolgokat. Én tényleg próbállak titeket békíteni,de ha ma nem jön akkor nem tudom.
-Köszönöm Cam. Sokat jelent,hogy segítesz.
-Alap kislány.-ölelt meg még egyszer. A kezembe megrezzent a telefonom.
Feladó:Savanna
Gyere a női tornaterem öltözőjébe. xoxo Savanna.
Megittam az italomat amit még a büféből rendeltem és elindultam a tornaterem felé. Átverekedtem magamat a tömegen és bementem az öltözőbe.
-Mit akarsz Savanna?-nyitok be. De nem Savanna volt bent.
-Rég láttalak Al.
-Örülök,hogy látlak Justin.-mérem végig tetőtől talpig. Még mindig tökéletes. Ha nem tökéletesebb. Felém közeledett mire hátráltam,de beleütköztem a falba. Kezeit megtámasztotta fejem mellett. Mélyen belenézett szemeimbe.
-Sajnálom Ali. Nem akartam te is tudod.
-Tudom. Én is sajnálom Biebs.-csordul ki egy könnycsepp szememből.
-Szeretlek Sweetie.-csókol meg hosszasan. Nyaka köré fontam karomat. Megharapta alsó ajkamat és addig nyújtotta amíg ki nem csúszott fogai közül.
-Akarlak.-morogta nyakamba.
-Ne itt.-simítottam meg hátát. Újra megcsókolt.
-Hiányzott már ez.
-Nekem is.-mosolyodtam el és kézen fogva kimentünk. Rengeteget beszélgettem Justinnal,hogy miken mentünk keresztül. Aztán eszembe jutott,hogy át kéne öltözni a táncra. Mikor bementem már Savanna Kate és Hazel bent volt.
-Kibékültél Justinnal?-néz rám Hazel.
-Igen. Szerencsére nem tudtad elbaszni a kapcsolatunkat. Mit hittél? Hogy egy olyan kis ribanc miatt mint te szakítunk? Okosabbnak kéne lenned.-vigyorodok el gúnyosan. Aztán Bethany lép be.  Bethany előszedte a ruháját ami teljesen szét volt tépve.
-Parker. Ez a te műved?
-Nem.
-Ne hazudj. Tudom,hogy nem bírsz de ez már túlzás.
-Hogy magyarázzam el,hogy felfogd? Nem én voltam.
-Másnak hazudj. Q.
-Ugye nem azt hiszed,hogy én vagyok Q?-nézek rá gúnyos mosollyal.
-Egy percig azt hittem.
-Neked teljesen elment az eszed Breaker?
-Nem én vagyok az egyetlen aki már nem bízik.
-Én abban az emberben nem bízok aki veled jött.
-Befejeznétek?-ordított Kate. Ott egy másik ruha a szekrényben vedd fel azt.  A táncot sikeresen letáncoltunk. Aztán Savannával visszamentem az öltözőbe átöltözni.
-Elmegyek a cipőmért.-mondta Savanna majd bezárja az ajtót. Felvettem a csodaszép ruhámat majd hozzá magassarkúmat és az ajtó felé vettem az irányt. Ami nem nyílt. Bezártak.
-A kurva életbe.-Vertem az ajtóba.-Valaki engedjen ki.-kiabáltam az ajtót verve. Hosszú percekig kiabálhattam amikor meghallottam Justin és Cam hangját.
-Justin Cameron. Nyissátok ki az ajtót.-kiabáltam. Hallottam,hogy kattan a zár.
-Veled meg mi lett?-szorított magához Justin.
-Valaki bezárt. Hol van Bethany? Hamarosan a mi részünk jön.
-Passz. Keressük meg.-válaszolt Cam. Elmentünk a kazán mellett mikor kiabálást hallottunk.
-Bethany te vagy az?
-Justin,Cam,Ali. Nyissátok ki!-kiabált. Justin felfeszítette a zárat. A szobából dőlt a meleg Bethany meg Justinra esett.
-Mit keresel itt?
-Kate azt mondta itt a ruhám. Aztán valaki rám zárta az ajtót.
-Nem tudod ki volt az?
-Nem.
-Engem is bezártak de akkor csak Savanna volt a közelben.
-Mielőtt téged szedtünk ki láttuk Katet meg Savannát és várták,hogy ők következzenek.
-De nekik nincs is külön részük a műsorban.-kiáltottuk egyszerre Bethanyvel. Végigfutottunk a folyosón majd megláttuk őket.
-Mi az isten folyik itt?-kérdezte dühösen Beth.
-A két ribanc a helyünkre pályázik.-morogtam.Kiverem belőlük még a lelket is!- indultam el a terem felé.

Bethany

-Alicia. Örülök,hogy látlak- mondta Liam. Ez érdekes lesz...

-Én kevésbé- meredt bambán Ali a bátyjára.

-Most meg mi a baj?

-Szimplán nem vagyok rád kíváncsi- mondta Ali.-Ha akkor nem hagysz magamra talán most el tudnálak viselni de így. Esélytelen. Beth. Drágám. Örülök,hogy látlak.Mégis csak túl tetted magad Grieren? Végre. Szólj ha majd valamelyik barátodat pótolni akarod. Tudod a Parkerek már csak ilyenek.-vigyorgott, majd elsétált.

- Szép estét! Megkérnénk a végzősöket, hogy készüljenek fel az előadásaikra, majd ezután pedig a keringőre.

- Mennem kell-mosolyogtam Liamre, majd elengedtem a kezét és elrohantam az öltözőnkbe.

Ali, Kate, Savanna, Hazel és én egy öltözőben voltunk, ahova én értem be legutoljára. Hát Ali hogy is hagyhatta volna ki ezt az alkalmat.

- Hol voltál Breaker?

- Kint..

- Ne is magyarázkodj. Mind tudjuk hol voltál-nevetett fel.

- Ez nem vicces-ráztam meg a fejem.

- Szerintem igen-röhögte el magát Hazel.

- A te IQ szintednek minden vicces-ráztam meg a fejem, Hazel pedig egy mogorva pillantást vetett rám.

- Szerintem jobb lesz, ha készülődünk-szólalt meg Kate. Biccentettem, majd kiettem a szekrényből a ruhámat.

- Mi az isten?-kerekedett el a szemem. A ruha teljesen tönkre volt téve, a címkére pedig csak ennyi volt írva. 

"Aki ezt tette tapsot érdemel!- Q."

- Parker-mordultam fel.- Ez a te műved?

- Nem.

- Ne hazudj! Én megértem, hogy nem bírsz. Na de ez?

- Nem tudom, hogy magyarázzam el neked. Nem én voltam!

- Hazudj másnak. Q.

- Ugye nem azt hiszed, hogy én vagyok Q?

- Egy pillanatig azt hittem....

- Teljesen elment az eszed Breaker?

- Ali itt nem én vagyok az egyetlen aki nem bízik senkiben.

- Egy biztos, abban az emberben nem bízom, aki veled összejött.

 - Befejeznétek?- kiáltott fel Kate.- Nem mindegy,hogy ki volt? Megtörtént és kész. Van egy plusz ruha a szekrényemben.

- Oké- mondtam furcsállva.- Várjunk. Ez az enyém- mondtam meglepetten, mikor kinyitottam Kate szekrényét.

- Biztos?- kérdezte Kate.

- Persze. Bele van írva a nevem.

Kate idegesen pillantott Savannára, majd pedig ismét rám.

- Átöltözök- mondtam, majd elindultam a mosdó felé. Nem fogok előttük átöltözni, hogy aztán én legyek a téma és azt mondhassák, hogy „Itt van két  Bethany!” A másik sulimban így is eleget szenvedtem miatta.

- Hé, Bethany! Egyedül, egyedül?- kérdezte Nash.

- Jajj Grier akadj már le rólam kérlek- mondtam.

- Csak gondoltam köszönök.

- Ne köszönj! Ne nézz rám! Ne érj hozzám! Hagyj békén egy életre! Menj a francba és foglalkozz mással! Ne velem! Mivel érdemeltem ki azt, hogy folyton ott vagy ahol én és nincs egy szabad percem sem? Egyik pillanatban még rám akarsz mászni a másikban pedig Hazellel jössz a szalagavatóra! Gyűlöllek, érted? Teljes szívemből gyűlöllek és az sem érdekelne, ha egy életre eltűnnél! Nem veszed észre, hogy mindenki utál?

- Az egyetlen ember akit az osztály gyűlöl az te vagy Bethany-mondta Nash könyörtelenül.

Sarkon fordultam, majd meg sem álltam a mosdóig. Bementem az egyik fülkébe, majd nekikezdtem a félórás procedúrának. Megpróbáltam magamra erőszakolni a ruhát.

- Jézusom!- kiáltottam fel, mikor valaki rámnyitott.

- Hali Bethany!- mondta meglepetten Hazel.

- Csukd már be!- sipákoltam és próbáltam magam elé rakni a ruhámat.

- Hol hagytad a másik feled?- nézett rám gonoszul vigyorogva.

- Mi?

- Hová tűnt az a meggyötört szakítás utáni duci Breaker? Őszíntén hiányolom.

- Meghiszem azt. Én is félnék a konckurenciától.

- Remélem nem hiszed azt, hogy az új anorexiás Breakert vetélytársnak veszem.

- Tűnj innen Hazel!- mondtam, majd becsaptam a fülke ajtaját.

Magamra vettem a ruhámat, majd rohantam is a tornaterembe, mert késésben voltam.

- Késtél- morogta Nash, mikor végre átverekedtem magam a tömegen.

- Nash, figyelj. Táncoljuk le a keringőt normálisan. Aztán mind a ketten megyünk a dolgunkra.Oké?

- Szerinted elcseszném a szalagavatót?

- Nem tudom- ráztam meg a fejem.

- Jó- mondta, majd nem sokkal később el is kezdtük a keringőt.

- Nem tudja valaki hol van a hatodik ruhám? A fekete-kérdeztem visszaérve az öltözőbe.

- Ú, én azt hiszem láttam- ugrott fel Kate a székéről.- Gyere megkeressük.

- Oké-biccentettem, majd Kate után mentem.

- Arra láttam, ott bent-mutatott a hőszabályozónak kialakított helyisége.

- Odabent? Mit keres odabent?

- Nem tudom-mondta, majd beljebbtolt, én pedig beléptem a hőszabályozóba, majd pár perc múlva Kate eltűnt.

- Kate itt nincs semmi!-kiabáltam, akkor még nem tudtam, hogy eltűnt.- Kate!-kiabáltam, majd megfordultam és az ajtó felé indultam, ami az orrom előtt vágódott be.- Hé, engedjenek ki!-csaptam rá az ajtóra.

Valami irdatlan hangos búgás jött a hőszabályozóvól, majd egyre melegebb lett.

- Valaki engedjen már ki!-üvöltöttem.

Fél óra alatt már annyira meleg lett odabent, hogy a lábamat nem éreztem.  A földön hevertem és vártam, hogy megsüljek.

- Bethany!

Három ismerős hangot hallottam meg az ajtó másik feléről.

- Justin! Ali! Cam!-kiabáltam torkom szakadtából, ahogy csak tudtam.

- Tarts ki kiszedünk onnan!-kiabálta Justin.

- Fél órája nem csinálok mást-mondtam, majd próbáltam felállni.

Perceken belül kinyitották az ajtót, én pedig szó szerint kiestem onnan egyenesen Justin ölébe.

- Oké, mostmár minden oké lesz Beth-mondta, majd magához húzott.

- Láttad hogy ki volt?-kérdezte Ali.

- Nem-ráztam meg a fejem, majd letöröltem a könnyeimet.

- Valaki bezárt engem is az öltözőbe. De senki nem volt az időben a környéken csak Savanna. Te mit kerestél itt?

- Kate mondta, hogy itt van a ruhám.

- Ez furcsa. Kate és Savanna nemrég siettek, mert most jön az ő táncrészük a műsorban.

- Nekik nincs is külön részük csak nekünk!-szólaltam fel egyszerre Alivel. Egymásra néztünk, majd rohanni kezdtünk a folyosón. Mikor beértünk a nagyterembe Kate és Savanna a mi ruhánkban álltak és készültek a számukra.

- Mi az isten folyik itt?-kérdeztem dühösen.

- A két ribanc a helyünkre akarnak lépni-morogta Ali.- Kiverem beéőlük még a lelket is!- indult el a terem fele. Vagyis inkább a két lány felé.

Alicia

- Állj meg!- rohant utánam. Nem hallgattam Bethanyre. Utánam jött táncolva. Összeráncolt szemöldökkel néztem rá.
- Breaker ne ugrálj most éppen dühösek vagyunk!- mondtam.
- Az igazgató is az, úgyhogy, ha nem akarsz balhét úgy csinálsz mintha ez a műsor lenne- mondta idegesen mire csak biccentettem.
Hazel azt hitte ez egy megható osztály idill lesz ezért betwerkelte magát mellénk.
- Hazel takarodj innen nem vagy te Miley Cyrus- mondta Bethany.
Kate és Savanna egy pillanatra megálltak majd ránk pillantottak. Aztán én és Bethany leálltunk és vártuk, hogy mi lesz. Eközben Justin és Cameron a nézőtérről nézték tátott szájjal az akciónkat.
- Párbajt!- üvöltötte be az egyik évfolyamtársunk, majd sorra a tömeg is.
- Nem, nem, nem- rázta meg a fejét Breaker. Elindult az öltöző felé mire visszarántottam.
– Elment az eszed? Egyikünk sem tud táncolni!
- Igazából én valamennyire tudok.-válaszoltam.
- Jó én is, de nem vagyok versenyképes állapotban. Így nem- nézett végig magán. Pár pillanatig hezitáltam majd felkaptam egy mikrofont.
- Egy pillanat és visszajövünk- mondtam majd megragadtam Beth karját és behurcoltam magammal az öltözőbe.
- Le kell vernünk őket!
- És hogyan?
- Hát ha nem sikerül még mindig össze tudjuk őket verni- vontam vállat.
- Jó. Nem tudom mi lesz ebből, de oké.
- Most ugye nem így jössz?- kérdeztem mikor átöltözött.
- Miért? Ez így tök jó!- védte magát.
- Tényleg eldobhatnád a fenébe ezeket a szakadt farmerokat és a kockás ingeket- morogtam.
-Na hagyjál. Gyorsan felöltöztem én is egy fekete ülepes nadrágba, szintén fekete haspólóba és fehér Suprát vettem fel. Kate és Savanna is átöltöztek.
- Ti most komolyan lekopiztok minket?-szorult ökölbe a kezem,de Beth lefogott.
- Khm…Ali ezt..majd később- makogta.

Bethany

- Állj meg!- rohantam utána.

Ali nem hallgatott rám szó szerint berobbant a tánctérre Kate és Savanna mellé.

Nem tudtam mást tenni összeszedtem minden tánctudásomat és beugráltam Alicia mellé aki furcsállva nézett rám.

- Breaker ne ugrálj most éppen dühösek vagyunk!- mondta.

- Az igazgató is az, úgyhogy, ha nem akarsz balhét úgy csinálsz mintha ez a műsor lenne- mondtam idegesen. Ali egyetértően biccentett aztán Savannára pillantott, majd utánozni kezdte őket.

Hazel azt hitte ez egy megható osztály idill lesz ezért betwerkelte magát mellénk.

- Hazel takarodj innen nem vagy te Miley Cyrus- mondtam idegesen, majd az igazgatóra pillantottam és vigyorogva odébbtoltam Hazelt.

Kate és Savanna egy pillanatra megálltak majd idegesen ránkpillantottak. Aztán én és Ali is leálltunk és vártuk, hogy mi lesz. Eközben Justin és Cameron a nézőtérről nézték tátott szájjal az akciónkat.

- Párbajt!- üvöltötte be az egyik évfolyamtársunk, majd sorra a tömeg is.

- Nem, nem, nem- ráztam meg a fejem, majd elindultam vissza az ölrötőbe. Helyesbítek. Indultam volna, ha Parker nem kapja el a kezem és néz rám úgy, hogy „Breaker igen is ittmaradsz és lenyomjuk ezeket a ribancokat”. – Elment az eszed? Egyikünk sem tud táncolni!

- Igazából én valamennyire tudok.

- Jó én is, de nem vagyok versenyképes állapotban. Így nem- néztem végig magamon.

Ali egy pillanatig habozott, majd megragadott egy mikrofont.

- Egy pillanat és visszajövünk- mondta, majd megragadta a karom és behurcolt magával az öltözőbe.- Le kell vernünk őket!

- És hogyan?

- Hát ha nem sikerül még mindig össze tudjuk őket verni- vont vállat.

- Jó. Nem tudom mi lesz ebből, de oké- mondtam, majd átöltöztem kényelmes ruhába.

- Most ugye nem így jössz?- kérdezte.

- Miért? Ez így tök jó!- szólaltam fel.

- Tényleg eldobhatnád a fenébe ezeket a szakadt farmerokat és a kockás ingeket- morogta.

- Na hagyjál- mondtam, majd visszamentünk a terembe. Kate és Savanna is átöltöztek.

- Ti most komolyan lekopiztok minket?- kérdezte Ali, majd ökölbe szolrult a keze, de én lefogtam.

- Khm…Ali ezt..majd később- makogtam, mire ő idegesen biccentett.

Alicia

Kate és Savanna beindíttatta Rihanna S&M című számát, majd el is kezdődött ez az egész verseny féleség.
- Ribik menjetek szobára.-nevettem fel.
- Nyugodj már meg- szűrte ki fogai között Breaker.
- Breaker itt te vagy az egyetlen akinek lazítania kell. Gombold ki az ingedet aztán nyugodj már meg- fújtattam.
– Akkor azt amit először akartunk- mondtam.  Volt pár közös óránk amikor suli után erre készültünk.
Beindult M.I.A Bring The Noise száma. A zene átjárta a testemet. Jól érezte magam,de közben eszméletlen nagy düh fogott el . Már három táncot letáncoltunk mikor Beth hozzám szólt.
- Nem lesz elég?- kérdezte fáradtan.
- Beth ez az utolsó, ha letoljuk őket sosem mernek még ránk nézni sem!- mondtam lelkesítően.
- Ez valahogy nem hatott meg.
- Akkor mi legyen?- kérdeztem.
- A lassú- mondta.
- Azt nem tudjuk rendesen- mondtam elképedve.
- De igen- biccentette.- Figyelj Ali, tudom, hogy te min mentél keresztül és te is tudod, hogy én min. De amikor ezt a táncot kitaláltuk, mind a ketten hajthatatlanok voltunk és elkeseredettek. Gondolj vissza rá. Idézd fel azt az érzést. Mi éreztél?
- Fájdalmat- mondtam lehajtott fejjel.
- Én is- mondta. – Nem kellene, de most arra kérlek, hogy felejtsünk el minden eddigi vitát zárjuk ki a külvilágot és gondoljunk arra, amire akkor. És meglesz- mondta.
- Oké- biccentettem, majd intettem a DJ-nek és felcsendült a Love Me Like You Do. Amikor meghallottam ezt a számot fájdalom nyílalt a mellkasomba. Aztán észhez tértem és táncolni kezdtem. Minden felkavaródott bennem. Apa halála. Derekhez való költözésem. Hogy a suliba én lettem a fő.  Mikor Jordan meghalt. Hogy vezér voltam. Mikor Justinnal összejöttem. Az első veszekedés. Mikor itt hagyott. Amikor lefeküdtünk. A milliónyi veszekedés Bethanyval. A verekedések. Mikor megcsaltuk egymást. És mikor Chicagoba mentem és most újra itt állok mikor megfogadtam,hogy nem jövök vissza. Nekem ez az otthonom. Bár mennyi veszekedés is van. Minden ide köt. Aztán megláttam Beth könnyes szemeit.
-Szedd össze magad.-mondtam megtörve. Én is sírtam. Sosem vállaltam fel így a könnyeimet ennyi ember előtt. Mikor vége volt a számnak letöröltem könnyeimet majd felrohantam Justinhoz.
-Bementem a Lips, utána átmegyek hozzád.-csókolom meg és kifutottam a suliból. Beszálltam kocsimba és elindultam a Lips bázisa felé.

Bethany

Kate és Savanna beindíttatta Rihanna S&M című számát, majd hivatalosan is elkezdődött, az amit mindig is kiikszelve akartam látni a saját életem listáján. Jézusom, belekeveredtem egy táncpárbajba. Ráadásul Ali oldalán.

- Ribik menjetek szobára- mondta Ali, majd felnevetett.

- Nyugodj már meg- szűrtem ki a fogaim között.

- Breaker itt te vagy az egyetlen akinek lazítania kell. Gombold ki az ingedet aztán nyugodj már meg- fújtatott. Istenem, olyan nagy benne a versenyszellem. – Akkor azt amit először akartunk- mondta, majd biccentettem. Hát, igen. Volt pár közös óránk amikor suli után erre készültünk. Csak akkor még azt hittünk, hogy normális keretek között fogunk táncolni.

Beindult M.I.A Bring The Noise száma, majd nem volt visszaút.

Igazából nem mondom, hogy nem élveztem, de rengetegen voltak és rettegtem, hogy mi lesz ezután. Mármint, ha ennek az egésznek vége lesz. Azonban, ha a szemben álló lányokra néztem düh töltött el, amitől megnőtt az adrenalin szintem.

Három számot táncoltunk végig mind a ketten, amikor már hulla fáradt voltam, ki tudtam volt köpni a tüdőmet.

- Nem lesz elég?- kérdeztem az ájulás határán.

- Beth ez az utolsó, ha letoljuk őket sosem mernek még ránk nézni sem!- mondta lelkesítően Alicia.

- Ez valahogy nem hatott meg.

- Akkor mi legyen?- kérdezte.

- A lassú- mondtam.

- Azt nem tudjuk rendesen- mondta elképedve.

- De igen- biccentettem.- Figyelj Ali, tudom, hogy te min mentél keresztül és te is tudod, hoyg én min. De amikor ezt a táncot kitaláltuk, mind a ketten hajthatatlanok voltunk és elkeseredettek. Gondolj vissza rá. Idézd fel azt az érzést. Mi éreztél?

- Fájdalmat- mondta lehajtott fejjel.

- Én is- mondtam. – Nem kellene, de most arra kérlek, hogy felejtünk el minden eddigi vitát zárjuk ki a külvilágot és gondoljunk arra, amire akkor. És meglesz- mondtam.

- Oké- biccentett, majd intett a DJ-nek és felcsendült a Love Me Like You Do.

Tánc közben, ahogyan álltam ott eszembe jutottak a közös emlékeim Nashsel. Fájt. Még mindig fáj. Akármennyire is tovább akarok lépni és meg akarom neki mutatni, hogy gyűlölöm, nem megy.

A szám vége felé Alicia rám pillantott, az én arcomon pedig sorozatban potyogtak a könnyek.

Rá kell jönnöm. Senkim sincs.

- Breaker szedd össze magad- suttogta Ali. De most valahogy másnak tűnt. Nem erőszakosan mondta.

Vége lett a számnak és már nem tudtam magamban tartani az érzelmeimet. A kezem folyton az arcom előtt volt próbáltam vigyorogni, de nem ment. Ahogy ott állt a lelátón csakis arra tudtam gondolni, hogy nekem is ott kellene állnom. Mellette.

Alicia

Felkapcsoltam a villanyokat. Egy hónapig nem voltam itt. Minden olyan mint régen. Az öltözőmhöz nem nyúltak. A fegyvereimet a helyükön hagyták. Végig simítottam kedvenc pisztolyom csövén majd elraktam magamhoz. Besétáltam az edzőterembe. Minden a helyén volt. Aztán elmentem a drogrészhez. Eszméletlen mennyiségű cocaine, heroin és joint volt. Egy kevéske speed is. Vonzalomba estem. Emlékszem mikor drogoztam. Leemeltem egy adag cocaint és jointot.
-Csak nem használni akarod Parker?-hallottam meg Grier hangját.
-Miért? Te kérsz?-vontam fel szemöldökömet.
-Azért jöttem.-biccentett.
-Minke kell neked?-ráncolom szemöldököm.
-Felejteni szeretnék.- Ismerős érzés járta át a gyomrom. Felejtés. Anno én is ezért csináltam.
-Tessék.-dobtam oda neki. Aztán egy szót se ha tőlem van.
-Kösz Parker. Meghálálom.-vigyorodott el majd kiment. Úgy döntöttem én is lelépek . Egyenesen Justin házához vettem az irányt.

Bethany

Liam lépett be az öltözőbe.
- Minden oké?
- Persze, csak mostanában egy kicsit túl könnyen elérzékenyülök.
- Tehát te most éppen abban a hetedben vagy?
- Nem- nevettem fel.
- Akkor jó- csókolt meg, majd a keze az ingem alá vándorolt.
- Liam, ne itt- suttogtam.
- Elviszlek hozzám- mondta, majd felkapott és kivitt a kocsijához.