8.fejezet - Elérték amit akartak

 Sziasztok! Itt is lenne a 8.fejezet, reméljük tetszik! Ha igen kommenteljetek és csatlakozzatok a blogcsoporthoz. Kész lesz a blog trailere is amit itt megnézhettek: https://youtu.be/Jh8ev-xS-Vk

Jó olvasást!

Csenge&Réka, Réka&Csenge

 Alicia

Épp az autómban ültem és indultam hazafele mikor a telefonom kijelzője villogni kezdett. Üzenetem jött.
Feladó:Ismeretlen.
Gyere a Sladgeoversbe. Nem fogsz neki örülni annak amit látsz. ~Q
Lekanyarodtam a főútra egyenesen a Sladgeovers felé.
-Vedd fl.-motyogtam a telefonba.
-Szia Ali.-hallottam meg Derek hangját. -Hol vagy?-kérdeztem köszönés nélkül.
-Sladgeoversben.
-Kik vannak ott?
-Az égsz Lips meg Ceast. Kivéve te meg Bethany.
-Miért van ott a Lips nélkülem. Ha jól tudom én vagyok a főnök.-markolom meg a kormányt.
-Boxmecss van. Nem tudtuk,hogy te nem tudsz róla.
-Q írt nekem,hogy menjek oda.
-Itt nincs idegen Al. Mindenkit ismerek és nem hinném,hogy valamelyik Q.
-Mindegy. 5 perc és ott vagyok.-azzal letettem. Mit akar Q? És miért pont egy boxmeccsre rángat el. Bementem az épületben. Hatalmas tömeg volt. Megláttam Justint.
-Te hogy kerülsz ide?
-Ceastes vagyok emlékszel?-mosolyodott el.
-Nekem miért nem szólt senki? Meg Bethanynak se?
-Honnan tudod,hogy nincs itt?
-Derek mondta. Q rángatott ide. Megjött az emlegetett.-pillantottam az ajtó felé.
- Q?
-Rosszabb. Bethany.-vigyorodtam el.
-Imádom mikor bunkó vagy.-nevetett fel és megcsókolt. 
-De Justin. Miért vagytok itt?-szakadok el tőle.
-Régen találkozott a Ceast meg a Lips. Gondoltuk csinálhatnánk egy boxmeccset.
-Értem. Akkor maradok. Meg akarom nézni mennyit fejlődött a Ceast.
-Elvileg most Derek meg én jövök.-mosolyodott el Justin.
-Kíméld Dereket.
-Na csak nem rájöttél,hogy jobb vagyok Dereknél.-vigyorgott.
-Mindig is tudtam.-mosolyodtam el. A hangszóróból megszólalt két név.
-Ez határozottan nem Derek és Justin neve volt.-motyogta Jonatan. Feszült csend lett a ceastnél. A lips hangosabb volt. Páran mosolyogtak páran csak rám néztek.
-Ki a fene írt be engem.-morogtam idegesen. Főleg Bethany ellen.
-Nem tudom. Elvből úgy volt hogy nem is jöttök.
-Ez szuper.-motyogtam. Megyek átöltözök.-indultam meg a megszokott szobám felé. Mindig ott öltöztem és a cuccom is ott volt. Valaki nagyon felkészült. Felkaptam magamra fekete haspólómat fekete cicanadrágomat és lila suprámat. Felfogtam copfba a hajamat. Mikor kimentem hatalmas sikítás tört ki.
-Oké hogy szerettek de halkabban gyerekek.-nyöszörögtem. Bementem a ringbe.  Hmm mintha Bethany meghízott volna.-nevettem magamba.

 Bethany

 - Szóval hol vagy?

- Hát, most nem vagyok otthon.

- Értem, de hol vagy?- kérdeztem ismét.

- Nem érdekes- mondta.

- Jack..

- Semmi olyan ami olyan dolog lenne.

- Akkor miért nem tudhatok róla?

- Mennem kell.

- Hát persze- morogtam.

- Majd később, Breaker- mondta, azzal letette.

Már sajnállak, hogy egy igaz barátod sincs. Szegény Breaker mindenki hazudik neki. Mindenki csak a sötét dolgokkal foglakozik, miközben itt van ez a szerencsétlen Bethany Breaker- Q.

- Gondolom mennyire sajnálsz- morogtam.

Slageovers. Breaker, mindenki szeretettel vár az alvilágban.- Q

- Anya! Elmegyek. Nem sokára jövök- mondtam, ő pedig biccentett, majd felkaptam a kocsikulcsom és elindultam a Slageovershez, más néven Alvilághoz.

Az épületbe érve rengeteg Ceastessel találkoztam össze. Szeretném tudni miért vannak itt. Sőt, még Alit is láttam.

- Adam mi folyik itt?- fordítottam felém.

- Breaker. Mit keresel itt?- meredt rám.

- Hát ezt én is kérdezhetném. Mi folyik itt?

- Semmi. Igazából- vont vállat.

- Miért vagytok a Slageoversben?

- Mert miért ne? A Ceast és a Lips úgyis régen találkoztak már.

- John ötlete volt, hogy ide jöjjetek?

- Igen. És Justiné.

- Hogy nem gondoltam- forgattam meg a szemeimet.

- Baj?

- Nem. Nekem nem, hisz én csak nézni maradok. Bár lehet, hogy mennem kellene.

- Most jön Justin és Derek.

- Úgy is Bieber nyer. Nem is kell gondolkozni rajta.

- Beth….

- Mi az?

- Az ott a te neved- mutatott a kivetítőre Adam.

- Nem. Nem. Az lehetetlen- ráztam meg kétségbeesetten a fejem.

A Ceastesek feszültem rám pillantottak én pedig csak nagyot nyeltem.

- Jobbra van az öltöző- mondta egy srác, aki valószínüleg itt dolgozott. Vagy nem is tudom.

- Mi a..- nyitottam be az öltözőbe, ahol megtaláltam a régi táskámat, amit, ha nem tévedek mikor kiszálltam a Ceastből kidobtam.

Sok sikert, az örök másodiknak.- Q

- Atya úr isten- képedtem el saját magamtól.- Szörnyen nézek ki.

Nem, nem a szemem alatti karikáimra gondoltam. Nem is a lila foltokra a karomon.  Saját magamat láttam másfélszeresen a tükörben. Nehezen viselem az egyedüllétet és a tehetetlenséget. Ugyan abban a ruhában léptem ringbe, mint három évvel ezelőtt. Q mindent megtesz, hogy kellemetlenül érezzem magam.

Alicia

-Hali Breaker. Nincs egy kis dejavu érzésed?-vigyorogtam.
-Bár ne lenne.-motyogta.  Adam lépett közénk. Elmondta a szabályokat aztán mehetett is a meccs. Nem erőltettem meg magam túlságosan. Tudom,hogy jobb vagyok nála. Először Bethany támadott. Meglehetősen fájt mikor a földre küldött. A ceast hangosan üvöltött a lips meg a nevemet kántálta.
-Meg akarod veretni magad Breaker?-ropogtatom ujjaimat.
-Mutasd mit tudsz Parker. Belevertem bordájába majd kirúgtam a lábát. Ezt megcsináltam még egyszer. A harmadiknál küzdött. Kicsit meginogtam mert sarokba kerültem de aztán a mellkasánál meglöktem belerúgtam hasába és a földre került.
-A győztes Alicia Parker a Lips vezére.-hallottam meg a hangos bemondóban. Nem kezdtem el vigyorogni,örömömben ugrálni. Ránéztem a földön fekvő Breakerre és kiléptem a ringből.
Még nincs vége csillagom.~Q
-Alicia ne menj sehova.-szólt utánam Adam. Te jössz most Justinnal.
-Parancsolsz?-kerekedik ki a szemem.
-Jól hallottad. Készülj királylány. Idegesen tördeltem ujjaimat.
-Ne kímélj cica.-állt meg előttem Justin.
-Nem szokásom édes.-húzódott vigyor a számra.  Először én támadtam. Amilyen gyorsan letudtam Justin vinni a földre, azzal a lendülettel vágott vissza és terített le engem. Megint én támadtam. Bele boxoltam mellkasába majd gyomron rúgtam aminek hatására összegörnyedt. Elég volt hogy ráverjek még egyet a hátára és a padlóra került. Ő támadott. Belerúgott bordámba és csípőmnél fogva letaszított a földre. 2-2. A lips őrjöngve üvöltötte a nevemet. A ceast feszengve figyelt. Páran ordították Biebs nevét. Én támadtam. Megfontoltan kellett gondolkoznom. Lendítettem a lábamati mire elkapta. Fordult egyet hogy kicsavarjam kezéből lábamat ezzel Justin is meginogott. Kaptam az alkalmon és belelöktem mellkasába és bordán rúgtam.
-A nyertes Alicia Parker.-mondta ki Adam a nevemet. Felsegítettem szerelmemet a földről.
-Mikor Jordan téged választott jól döntött.-puszilt hajamba Justin.
-Remélem nem fáj semmid.-nevettem fel majd kimentünk a ringből. Amikor végeztem az átöltözéssel pont arra mentem ki hogy Derek Bethanyvel ordít. -Egy álszent ribanc vagy Breaker.-vert bele fejébe. Bethany nem kelt fel. Nehezen lélegzett és a fejét fogtam Dereknek meg vörösek voltak a szemei.
-A kurva életbe.-szorult ökölbe a kezem. Befüvezve verte meg azt a szerencsétlent. Derek megindult a földön fekvő Bethany felé.
-Takarodj onnan Derek.-indultam be a ringbe.
-Alicia te ebbe ne szólj bele.-morogja Derek és felém fordult.
-Ha jót akarsz magadnak akkor most megindulsz az öltözőbe veszel egy hideg zuhanyt és kiszellőzteted a fejed. Ez nem kérés. Ez parancs volt.-feszült meg az álkapcsom.
-De nem veszed észre hogy állandóan szid.
-Nem érdekel. Ő is egy ember. Nem akarom hogy halálra verd. Menjél és amíg be vagy tépve ne gyere a szemem éle. Derek engedelmesen bár puffogva de elment az öltözőbe.
-Jonatan.-kiáltottam.
-Igen?-termett mellettem.
-Kérlek vidd Breakert az én helyemre. Mindjárt megyek.
-Rendben.-Jonatan felkapta Bethanyt a földről és egyenesen az öltözőmbe vitte. Bethany hamar magához tért. Ennek annyira nem örültem mert megint elkezdte a vádaskodásait.
- Oké, most, hogy eljátszottad Derek előtt, hogy sajnálsz és elküldted mi jön?- kérdezte nevetve.  Megölsz?
- Nem Breaker. Nem. Ne haladj ennyire előre. Egyszerűen csak köszönd meg- mondtam fáradt hangon.
- Neked az úgysem számít.
- Ha nem mondod nem is fog.
- Nem fogom megköszönni! Se azt, hogy szétvertél, se azt hogy megakadályoztad azt, hogy kitörjön egy fogam! Nem segítettél!-erősödik fel a hangja.
-Mit akarsz tőlem Bethany? Miért nem hiszed el,hogy nem akartam hogy ott a pályán dögölj meg.-szorítom ökölbe a kezem. Hányszor megmentettelek már. Nem bántam meg. Csak te sose hiszed el,hogy én nem akarom a halálodat. Vagy azt hogy testileg bántsanak. A lelki fájdalmad nem érdekel. A testi annál inkább.
-Ez őszintének hangzott.-motyogta halkan.
-Sose hazudtam senkinek. Neked meg aztán minek? Úgyis szívjuk egymás vérét. Akkor legalább őszinték legyünk.
-Alicia?
-Hmm?-ráncolom homlokom.
-Köszönöm.
-Nem kell.-mosolyodtam el. Este lesz egy buli. A lips szervezi . Jonatan házában lesz. Ott a cím az asztalon. Ha gondolod gyere el. Jó buli lesz.
-Rendben mindenképp benézek.-mosolyodik el halványan. Csak biccentettem egyet majd kimentem. Elköszöntem mindenkitől majd a kocsim felé igyekeztem ahol Derek várt.
-Észhez tértél?-morgok rá.
-Igen. Ne haragudj Al.-túr a hajába.
-Én nem haragszom. De ne verekedj többet vele. Tudod,hogy nem akarom hogy meghaljon.
-Én se akarom. Hülye voltam. A fű hatása alatt voltam.
-Kitől volt egyáltalán?
-Draketől.
-Hányszor elmondtam már neki,hogy ne a lipsbe osztogassa az anyagait. Mindegy. Haza vigyelek?-nézek kérdőn rá.
-Megköszönném. Az út csendesen telt.
-Este várlak Jonatannél főnök.-vigyorog rám Derek.
-Ki nem hagynám.-mosolyodok el a főnök hallatán.  Gyorsan hazamentem én is majd az órára pillantottam. 17:50. A buli 21:00kor kezdődik. Akkor aludhatok még egy órát és utána eltudok készülni.

Bethany

- Hali Breaker- vigyorgott rám Alicia.- Nincs dejavu érzésed?

- Bár ne lenne- motyogtam.

Az első támadásommal sikeresen fölre küldtem Aliciát.

-Meg akarod veretni magad Breaker?-ropogtatta az ujjait Parker.

-Mutasd mit tudsz Parker- fújtattam.  Nem akartam nagy dobra verni magam, hiszen tudtam, hogy semmi esélyem, hisz egy ideje még a közelében sem jártam edzőteremnek. Mielőtt kirúgta volna alólam a lábamat, belevert a bordáimba, majd miután felálltam megismételte. Próbáltam összeszedni magam, sarokba szorítottam, de nem számított. Nemsokára végleg a földre kerültem. Nyert. Elismerem, jogosan nyert. Q tudta, hogy nyerni fog.

- Jól  vagy?- kérdezte Jack, mikor berohant az öltözőbe.

-Persze, ez még semmi volt tőle.

- Rossz hírem van.

- Igen?

- Most nézte végig John a listát. Még mindig rajt vagy.

- Ez meg mit jelent?

- Azt, hogy egy Derek kint vár a ringben- mondta.

A szemeim elkerekedtek. A sírógörcs kerülgetett.

- Hé, Breaker! Hova készülsz?- tárta szét a kezét Derek. Olyan volt, mint valami főhoppmester. Ugrált, vigyorgott, buzdította a közönséget. Már, ha ezek mondhatók közönségnek.- Gyere tárgyaljunk!

- Nem hinném, hogy én…

- Valaki hozza már fel!- vihogott. Ez tuti beivott valamit.

 Jonathan felkapott, majd szó szerint hozzávágott Derekhez.

- Helló- suttogta. Kirázott a hideg tőle.

- Mi az istent akarsz?- toltam el magam tőle. Igen, tuti, hogy beivott valamit.

- Úgy szétverni, hogy egy hétig ne tudj lábra állni- vigyorgott, majd egy lépéssel közelebb került hozzám.

- Derek… ne csináld ezt….

- Mit?- kérdezte, majd teljes erőből belevágott az arcomba. Felálltam, majd letöröltem a számról a vért.- Ja, hogy ezt!- csillant fel a szeme.- Ez jobb?- kérdezte, majd a bordáimat vette célpontul.

- Nem feltétlen- kezdtem el köhécselni.

- Gyerünk Breaker állj fel!- üvöltött rám én pedig összerezzentem. Oké ezzel tuti nem oké valami.- Állj fel- rángatott fel a földről.- Szóval szereted piszkálni Alit? Úgy vettem észre sosem kapod vissza. Most, hogy nincs senkid, itt vagyok, hogy szétverjelek azért a négy évért- mondta, majd amilyen csak erősen tudott fejbe vágott.- Egy hatalmas kurva vagy Breaker- vágott a földre, és a hátamba erős fájdalom szökött.- De leginkább..  Egy hazug álszent ribanc vagy- lépett közelebb.

- Ne, ne ne!- kiabáltam. A kezemet az arcom elé tartottam és próbáltam hátrébb csúszni a földön. Két kezével megragadta a fejem és erősen a földbe vágta.

- Egy senki vagy. És végre tudod- mondta, majd győztes mosollyal felmutatta a hüvelykujját, mire az egész épület a kiabálással telt meg.- Mindig is a második leszel csak- mondta, majd egy utolsót rúgott az arcomba.

Alicia öltözőjében tértem magamhoz.

- Oké, most, hogy eljátszottad Derek előtt, hogy sajnálsz és elküldted mi jön?- kérdeztem kínosan röhögve. Igazából már mást nem tudtam csinálni. - Megölsz?

- Nem Breaker. Nem. Ne haladj ennyire előre. Egyszerűen csak köszönd meg- mondta.

- Neked az úgysem számít.

- Ha nem mondod nem is fog.

- Nem fogom megköszönni! Se azt, hogy szétvertél, se azt hogy megakadályoztad azt, hogy kitörjön egy fogam! Nem segítettél!

-Mit akarsz tőlem Bethany? Miért nem hiszed el,hogy nem akartam hogy ott a pályán dögölj meg.Hányszor megmentettelek már? Nem bántam meg. Csak te sose hiszed el,hogy én nem akarom a halálodat. Vagy azt hogy testileg bántsanak. A lelki fájdalmad nem érdekel. A testi annál inkább.

-Ez őszintének hangzott- mondtam halkan. Érdekes, hogy a belül lejátszódó fájdalmaimnak több mint feléért ő a felelős.

 -Sose hazudtam senkinek. Neked meg aztán minek? Úgyis szívjuk egymás vérét. Akkor legalább őszinték legyünk.

Igaz…

-Alicia?

-Hmm?

-Köszönöm.

-Nem kell- mondta, majd elmosolyodott. -Este lesz egy buli. A lips szervezi . Jonatan házában lesz. Ott a cím az asztalon. Ha gondolod gyere el. Jó buli lesz.

-Rendben mindenképp benézek- biccentettem és erőltettem magamra egy mosolyt. Nem hinném, hogy így akar bárki is látni, de sebaj. Majd összeszedem magam.- Azt hiszem most megyek- álltam fel nagy nehezen, majd hozzátettem- Ezek a vérfoltok és monoklik nem tűnnek el maguktól- mondtam keservesen, majd átmentem a másik öltözőbe, összeszedtem a cuccom és elindultam a kocsimhoz.

- Beth?

- Ki az?- tettem 180fokos fordulatot.

- Na vajon ki?- kérdezte.

- Mit csinálsz itt?

- Semmit. Vagyis. Semmit- rázta meg a fejét.- A kérdés, hogy te mit csinálsz itt?

- Éppen elverettem magam- mondtam.

- Ja, azt látom. Nem is akartam megkérdezni, hogy jól vagy-e.

- Miért?

- Mert messziről látszik, hogy nem.

- Maradjunk annyiban, hogy te vagy az egyetlen, aki tudja milyen szarul vagyok. És miért- tettem hozzá.

- Hazaviszlek.

- Nem kell. Van két lábam, egy kocsim, kocsikulcsom. Megoldom.

- Kijelentés volt. Nem felvetés- kapta ki a kezemből a kocsikulcsot, majd berakta a táskámat a csomagtartóba, aztán engem is berakott a kocsiba.

- Mit kerestél a Slageoversnél?

- Valakit akit hazavihetek- vihogott Nash.

- És miért engem hoztál haza?

- Tudod te azt- mondta, majd egy pillanatig levette a szemeit az útról.

- Nash az utat nézd. És legközelebb ne engem várj kérlek. Ne hozz kellemetlen helyzetbe.

- Hozhatnálak ennél is kellemetlenebb helyzetbe, ha nagyon szeretném- mondta komoran.

- Nem kell- ráztam meg a fejem, az út további részében pedig az ablakot vizsgáltam.

- Hát, akkor majd este találkozunk- mondta Nash, mikor kipakolta a táskámat a kocsiból és visszaadta a kulcsot.

- Este? Miért hova mész?

- Buliba. És ha jól tudom te is ott leszel- mondta.

- Várj, miért leszel ott egy lipses bulin?

- Meghívtak. Ha nagyon érdekel Savannával megyek.

- Oh, szóval azért hoztál haza, hogy ezt közölhesd?

- Talán igen, talán nem.

- Egyébként is. Ha nagyon érdekel én sem egyedül megyek- mondtam felvágásból.

- Hát persze- biccentett. Dühösen rápillantottam, majd becsaptam magam mögött a bejárati ajtót.

Alicia

A telefonom csörgésére keltem 18:10kor. 20 percet se aludtam de már hívnak.
-Mi a faszt akarsz.-nyögtem idegesen Hazelnek.
-Hol is lesz a buli?-kérdezi vihogva.
-Anyádba.-vágtam vissza mogorván majd lecsaptam a telefont. Rühellem ha felkeltenek mikor hulla vagyok. Természetesen visszaaludni már nem tudtam. Lementem a konyhába és csináltam egy jó erős kávét. 19:50kor aztán feleszméltem,hogy indulnom kéne készülni. Lefürödtem megmostam a hajamat és kivasaltam. Kihúztam a szememet. Ajkamra vörös rúzst kentem fel.  Felvettem egy fekete mini egybe ruhát amin mindenhol csipke van. Felvettem hozzá 10 centis magassarkúmat és késznek nyilvánítottam magamat. Beszálltam fehér BMWbe és elindultam Jonatanhez. Amikor odaértem már rendesen bulihangulat volt. Bömbölt a zene. Jonatan a ház előtt állt és elvigyorodott mikor meglátott.
-Dögös vagy főnök.-néz végig rajtam.
-Te sem nézel ki rosszul.-nevettem el magam. Bementem a házba. Megcéloztam a bárpultot.
-Egy vodka narancsot kérek.
-Gyönyörű vagy.-puszilt nyakamba Justin.
-Köszönöm.-csókoltam meg. 
-Megkeresek valakit majd jövök.-puszilt homlokon. Justint Cameron váltotta fel.
-Mizu királylány.-telepedett le mellém.
-Nem sok.Veled Cam?
-Összevesztem Kateel. Szóval most leiszom magam aztán hazamegyek.-neveti el magát.
-Azt hiszem csatlakozom.-nevettem én is. Elég sok vodkát ittunk Cameronnal. Kezdtem nagyon részegnek érezni magam.
-Táncolunk?-villantja rám mosolyát Cam.
-Persze. Ritmusos zene ment. Élvezettel táncoltam. Aztán közel kerültem Camronhoz és. Megcsókolt. Nem löktem el. Sőt. Túl hamar csókoltam vissza. Mikor szétszakadtunk egymás mögött láttuk meg mind a ketten a párunkat. Justin rezzenéstelen arccal nézett rám majd elment. Katenek csak az ordibálását hallottam. Nekem meg megszűnt a világ. Kimentem a ház elé levegőért. Azt hittem megfulladok. A mellkasom összeszorult. Sírógörcsöm volt de nem tudtam sírni. 20 percet állhattam kint mikor rájöttem,hogy azonnal meg kell Justinnak magyaráznom. Berohantam a házba. Körbementem az egész földszinten majd az emeletet céloztam be. Benyitottam az összes szobába de egyikben sem volt. Aztán eszembe jutott,hogy a harmadik emeleten van Jonatan és a húga szobája. Hangokat hallottam az egyik szobából. Őszintén reménykedtem,hogy nem Justin az. Aztán benyitottam. Az ereimben megfagyott a vér. Justin éppen Hazelt dugta meg. Patakokba kezdtek el folyni a könnyeim. Hazel az ajtó felé fordult és rám vigyorgott. Valamit Justin fülébe súgott majd felém kapta tekintetét. Döbbenetet tükrözött. Nem vártam tovább. Becsaptam az ajtót és a kocsi felé rohantam. Írtam egy sms-t Savannának és Dereknek,hogy ne keressenek többet. Egy életre elmentem. Hazamentem. Kikaptam ágyam alól a bőröndöt és belevágtam az összes ruhámat és cipőmet. A széfemből kivettem az összes pénzemet. Elzártam a vizet lekapcsoltam az áramot és bezártam a lakást. Bepakoltam mindent a kocsiba és zokogva vertem a kormányba a fejemet. Ezzel Justin Bieber bebizonyította. Tényleg csak a ribanca voltam.  Nem játszom többet vele ezt a játékot. Nem kell nekem ez az élet. Beindítottam a motort és kikanyarodtam az autópályára. Egyenesen Chicagoba vettem az irányt.

 Bethany

Felbaktattam a szobámba, majd megrohamoztam a fürdőt és készülődni kezdtem.

- Szóval egyedül mész?- kérdezte Jack a telefonban.

- Igen- mondtam.

- Én is. Mi lenne, ha együtt mennénk?

- Te és én? Hm.. jó, okés- egyeztem bele.

- Nincs kockás ing- mondta, én pedig csak elnevettem magam.

- Jobban járnál, ha abban mennék.

- Úgy máskor is láthatlak.

- Jól van meglátom mit tehetek- mondtam, majd nemsokkal később letettem a telefont.

Nagy nehezen eltüntettem a lila foltjaimat, majd szinte az egész házat felkutattam valami normális ruháért. Vagyis nekem nem az, de másoknak biztos.

Felkaptam egy fekete ruhát, aminek az alján arany díszítés volt, majd egy fekete táskát és magassarkút. Jack nemsokkal később meg is érkezett, majd elindultunk Jonathan házához.

- Megfelel?- kérdeztem mosolyogva.

- Meg- biccentett Jack elkerekedett szemekkel.

- Ha így nézel rám nem megyek sehova- mondtam. Jack végül az utat figyelte.

- Rengeteg ember van itt- állapítottam meg.

- És nem is számít soknak- mondta Jack.

- Neked igen.

- Akkor még nem voltál igazán nagy buliban.

- Ezt elismerem. Nem voltam. Igazából semmilyenben sem.

- Nem késő elkezdeni- mondta, majd karon ragadott és behúzott magával a tömegbe.

- Biztos nem iszol semmit? Meghívlak.

- Nem Jack. Úgy érzem ma nem kellene innom alkoholt.

- Jól van. Mindjárt jövök.

- Oké- biccentettem, majd Jack elment én pedig egyedül maradtam.

- Breaker- lépett közelebb hozzám Nash.

- Szia- mondtam unottan.

- Jól megvagy Gilinskyvel?

- Miért? Netán féltékeny vagy?- kérdeztem. Látszott az arckifejezésén, hogy az.

- Nem.

- Na gondold ezt át még egyszer- suttogtam a fülébe. Nash beleharapott a szájába, majd közelebb lépett hozzám. Túl közel. – Na és mi van Savannával?- pördültem meg.

- Semmi. Mi lenne?- kérdezte, majd átkarolta derekam.

- Érdekes. Eddig még nagyon nagyra verted magad miatta.

- Valamivel fel kellett vágnom- mondta, majd lejjebb csúsztatta a kezét. Egyre forróbbnak éreztem a helyzetet.

- Tudod mit Grier?- kérdeztem.

- Mondd.

- Khm.. mi lenne, ha..

- Ha?

- Visszatolnád a seggfejedet ahhoz a ribanchoz és észhez térnél végre. Mindig is tudtad mit veszítesz, de egyáltalán nem érdekelt. Egészen mostanáig- hadartam az egészet, aztán ellöktem magamtól, rákacsintottam és egy győztes mosollyal ott hagytam. Valószínűleg nem erre számított.

- Hol voltál?- kérdezte Jack.

- Körbenéztem.

- Grierrel?

- Grierrel.

- Na, és azt tudtad, hogy van itt valaki aki egy jó ideje figyel téged?

- Ki?- pillantottam körbe.

- Ott áll a bárpultnál- mondta.

- Derek?- kérdeztem meglepetten.

- Ja- biccentett.- Elmegyek beszélek egy haverommal, majd jövök.

- Jack ne hagyj itt- mondtam keservesen, de késő volt. Eltűnt a tömegben.

Leültem egy székre és vártam, hogy Jack visszatérjen, amikor valaki a szemem elé tette a kezét.

- Bethany.

Felpattantam a székről, majd tettem egy 180fokos fordulatot.

- Derek? Mit akarsz?- kérdeztem idegesen.

- Lazíts Breaker- mondta, majd közelebb húzott magához.

- Megint van benned cucc igaz?- kérdeztem összehúzott szemekkel.

- Nincs. Esküszöm.

- Akkor mit akarsz?

- Nem tudom- rázta meg a fejét, majd közelebb hajolt és megcsókolt, ami mit ne mondjak váratlanul ért. Elváltunk egymástól, majd megfogta a kezem és elindult az emelet felé.Elkerekedett szemekkel mentem utána.

- Derek mi a fenét csinálsz?

- Hé, azt mondtam lazíts.

Az egyik szobából Justin rohant ki idegesen utána pedig Hazel. Khm… fehérneműben.

- Jézus Hazel takarodj vissza a szobába senki nem kíváncsi rád!- csattantam fel.

Csípőre tette a kezét, Justin hátrapillantott, majd mikor ezt észrevette kitolta a fenekét. Kedves gesztus.

- Hol van Ali?- kérdezte Justin.

- Nekem kellene tudnom?- tártam szét a kezem.

- Várjunk…- nézett ránk döbbenten.- Mit csináltok?

- Ti mit csináltok Bieber?- szólalt fel Derek.

- Semmit. Gondolom épp úgy, ahogy ti is.

Pár nappal később

Pontosan fél hétkor kopognak az ajtón. Egyedül vagyok itthon. Az előszobában felkapcsolom a villanyt. Nem vártam senkit ezért furcsállva nyitom ki az ajtót.
- Te meg mit keresel itt?- kérdezem nem túl kedvesen az ajtó előtt álló Justintól.
- Bejöhetek?
- Miért jöttél?
- Nem beszélhetnénk meg ezt odabent?
- Nem vagyok rád kíváncsi. Különben is miért nem vagy a kedves barátnőddel?- néztem rá szánakozóan.
- Pontosan erről szeretnék veled beszélni. Azt hittem meghallgatsz.
- Miből gondoltad ezt?
- Mert szeretsz.
- Ezt rosszul gondolod.
- Akkor csak hadd mondjam végig.
- Jól van gyere be- ráztam meg a fejem.Justin helyet foglalt a kanapén én pedig álltam.- Hallgatlak-néztem rá kérdőn.
- Szakítottunk Alivel.
- És most fejen állva kellene tapsolnom?-nevettem el magam.- Szánalmas vagy, ha ezért jöttél ide, hogy ezt bejelentsd.
- Azt hittem érdekel.
- Már rég nem érdekelsz.
- Miért csinálod ezt?
- Te miért csinálod ezt? Egyik pillanatban velem akarsz lenni a másikban pedig másokkal hemperegsz Justin! Ha számítanék neked döntenél végre és nem az én kapcsolatomat tetted volna tönkre.
- Sajnálom, de elhatároztam magam. Melletted.
- Azt merően kétlem.
- Komolyan mondom.
- Hány napra kettő, három?
- Bethany ne már.
- Mit ne? Sajnálom, de nem értelek már.
- Ne tégy úgy mintha semmi vonzalom nem lenne közöttünk.
- Hiába, ha nincs- Justin feláll a kanapéról,majd megsimítja a karomat.- Ne nyúlj hozzám könyörgöm!
Lehuppanok a kanapéra.
Tíz perc csend után megszólaltam.
- Mi lett volna, ha ő anno nem jön ide?
- Most nem lennénk ilyen helyzetben- mondja Justin, aki az ajtófélfának támaszkodva áll és a szemei köztem illetve a föld között cikáztak.
- Szerettelek. Régen. Amikor még nem voltál ilyen.
- Milyen?
- Elviselhetetlen, hazudós, gyerekes soroljam még?
Őszintén fájt kimondanom a szavakat. Olyan volt mintha saját magamat vágtam volna pofon. De tudnia kellett erről.
- Félek, hogy megint átejtesz, ha megbocsájtok.
- Ettől nem kell tartanod.
- De kell. Rég nem bízom már meg benned úgy, mint korábban.
- Adj egy utolsó esélyt.
-  Jól van. Az utolsó. Ne szúrd el.
- Nem fogom-suttogta.
- De le fogod- motyogtam halkan.
- Menjünk el valahova. Ne üldögéljünk itt.
- Oké-mondtam unottan.
Felmentem a szobámba, majd átöltöztem. Hűvös novemberi este volt aznap.

- Hé ugye tudod, hogy nem kirándulni viszlek?
- Ugye tudod, hogy csak mint barátod megyek veled?-kérdeztem vissza.
- Nem tudtam.
- Meglepetés- tártam szét a karom mosolyogva, majd lesétáltam a lépcsőn.- Hová megyünk?
- A Blueberrybe.
- Oda nem az Alicia félék járnak?
- Nem csak ők.
Justin megragadta a karom, majd miután becsuktam az ajtót beszálltunk a kocsiba és elindultunk a Blueberrybe.
Beérve a buli helyszínére megcsapott az alkohol és a dohány illata. Aztán megpillantottam Hazelt. Vajon Justin ezért akart idejönni? Elengedte a kezem, majd a tömegbe lépett. Inkább Hazelhez. Igazából már meg sem lepődök a dolgon. Leültem egy bárszékre és kértem egy üveges kólát (jobb az elővigyázatosság).
- Csak nem Breaker?- ült le mellém egy ismerős fiú.
- Jack, szia-mosolyogtam.
- Mit keresel itt?
- Justin hozott el.
- Az a Justin aki éppen Hazellel van?
- Igen. Valószínűleg csak kísérőnek jöttem.
- Megéreztem, hogy ma el kell jönnöm.
- Legalább van társaságom.
- Menjünk ki, túl rossz itt a levegő. Amúgy is mondanom kell valamit.
Kimentünk a friss levegőre, ahol éppen valaki az árokba készült, de mi nem ezzel foglalkoztunk.
- Szóval mit akarsz mondani?
- Hallottam hírét annak, hogy átjössz a mi sulinkba.
- Hogy micsoda?-kaptam fel a fejem a földről.
- Te nem tudtál róla?
- Nem-kerekedtek ki a szemeim.- Azt hiszem visszamegyek.
- Én is megyek.
Belépve ismét a drog és dohány szagú épületbe Hazel és Justin még mindig egy helyen álltak. Egymás mellett.
- Igen tényleg kísérőnek jöttem- biccentettem.
- Szemétláda- mondta Jack.
Átmentem a tömegen, majd elkaptam Justin vállát.
- Ha nem gond én hazamegyek. Persze csak ha már nem kell bébi csőszködnöm. Oh, és számolási készségem szerint sajnos elfogyott az összes esélyed- mondtam, majd azzal otthagytam.
Fogtam egy taxit, majd hazamentem. Levettem a kabátom, a magassarkúm lezuhanyoztam, majd sorozatnézés után lefeküdtem aludni. Azonban egyszerűen képtelen voltam elaludni.
Ki íratott be az új suliba? És legfőképpen miért? Vajon mit csinálhat most Justin? Mi lehet Nashsel?
Rengeteg kérdés kavargott a fejemben. Holnap el is intézek párat.

Reggel leballagtam a lépcsőn, majd köszönés nélkül belevágtam mondanivalómba.
- Miért nem mondtátok, hogy másik suliba fogok járni?
- Bethany. Erről meg honnan tudsz?- kérdezte anya.
- Az most nem lényeg. Szóval?
- El akartuk mondani később.
- És mégis miért kell elrontani az utolsó évemet?
- Nem mi rontjuk el az utolsó évedet. Ezzel csak segítünk neked- mondta apa.
- Nem segítettetek- mondtam, majd felrohantam a szobámba. Egy sms érkezett a telefonomra.
" Sürgős dolog. Gyere a megszokott helyre. - John"
Felkaptam a táskám felöltöztem, majd elindultam.
- Már megint miről van szó?-kérdeztem.
- Megint mi vagyunk az elsők- mondta John.- Ez azt jelenti, hogy megint mi intézzük a drogos ügyeket.
- És hogy jövök a képbe én?- kérdeztem.
- És én?- lépett be Justin.
- Ki kellene ma vinnetek pár helyre a cuccot- mondta John.
- Megyek egyedül- mondtam.
- Együtt mentek.
- Kizárt!-tiltakoztam.
- Breaker nincs apelláta!
Csak egy dühös pillantást vetettem Johnra, aki egy listát nyomott a kezünkbe különböző házszámokkal.
- Most pedig indulás!- mutatott az ajtó fele.
- Én vezetek- mondta Justin.
- Azt csinálsz amit akarsz-motyogtam.
Sötétedni kezdett amikor még egy hely hátra volt. Megnéztem a papírt, majd beírtam a GPS-be a házszámot.
- Ki az a Quin Geffrey?- kérdeztem.
- Nem tudom.
Biccentettem, majd mikor odaértünk kiszálltam.
Becsengettem a házhoz, majd néhány perc után ki is nyitották.
- Nash te meg mégis mit csinálsz itt?-néztem rá döbbenten.
- Te mit keresel itt?- kérdezte mogorván.
- Én, én csak..öhm..
- Engem kísért el- lépett mellém Justin.
- Örülök, hogy te is jól érzed magad másokkal. Mert én már túl vagyok rajtad-mondta Grier.
- Quin Geffrey-t keressük- tért a témára unottan Justin.
- Quin nincs itthon, de átadom neki a dolgot.
- Jól van-mondta furcsállva Justin, majd odaadta neki a zacskót. Nash zsebből kifizetett több ezer dollárt, én pedig csak furcsán néztem rá. Justin karon ragadott, majd visszahúzott magával a kocsihoz.
- Nem is létezik semmilyen Quin Geffrey, ugye?-kérdeztem.
- Attól tartok nem- mondta Justin.
- Nem kellett volna szakítanom vele..
- Ez nem a te hibád. Bethany figyelj ő Hazellel találkozgatott!-csattant fel Bieber.
- És ha mégsem? Ha azok a képek nem voltak igazak?
- És azzal mi van amit láttál? Hm?
- Már nem tudom minek higgyek.
- Figyelj, sajnálom a tegnapot. De csak beszélgettünk.
- Dehogy sajnálod.
- Te mondtad, hogy csak barátként megyünk..
- Szeretnéd rám fogni?
- Igen. Egy kicsit- mondta halkan.
- Ne. Mind a ketten tudjuk, hogy nem az én hibám.